Hirdetés

A Gutenberg-galaxis nem halott

•  Fotó: Molnár Ferenc

Fotó: Molnár Ferenc

A Gutenberg-galaxis, a nyomtatott könyv haláláról már régóta beszélnek, és tény, hogy egyre jobban zsugorodik a könyves piac, többet olvasunk képernyőn, mint papíron. Az új év elején arra kértünk néhány erdélyi magyar kiadót, illetve a könyveiket forgalmazó IDEA Könyvtér vezetőjét, hogy értékeljék a 2015-ös évet. A legtöbb kiadó alig vagy csak óvatosan beszél az eladási mutatókról, bár egyesek sikerekről is beszámolnak, így ha vannak is gondok, a Gutenberg-galaxis még nagyon is él.

2016. január 06., 13:222016. január 06., 13:22

A kolozsvári Koinónia Kiadó 2015-ben összesen kilenc új könyvet jelentetett meg, és hét kötet a másodkiadást is megérte, köztük Zágoni Balázs Barni és a lányok, Lucian Boia A Nyugat hanyatlása, valamint Neagu Djuvara A románok rövid története című könyve – sorolta lapunk megkeresésére Rostás-Péter Emese felelős szerkesztő.

Mint mondta, az újranyomások tekintetében úgymond rekordot döntött a kiadó, először fordult elő, hogy egyetlen év alatt ennyi címet sikerült és kellett újra hozzáférhetővé tenniük az olvasók számára. „Ami az eladásokat illeti, meglehetősen jó évet zártunk, és a 2014 novemberében megnyitott Koffer könyves kávézó is beváltotta a hozzá fűzött reményeket: annak ellenére, hogy még nem nyereséges, egyre jobb hónapokat zárunk\" – válaszolta Rostás-Péter Emese az anyagiakat firtató kérdésre. A jövő évi terveik között több fordításkötet megjelentetése szerepel, de természetesen a hazai szerzők kéziratainak kiadására is készülnek.

Húsz év fiataljainak antológiája

Gáll Attila, a sok erdélyi pályakezdőnek publikálási lehetőséget biztosító Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztője elmondta: 2015 bizonyos szempontból az újrakezdés éve volt, hiszen Orbán János Dénes távozott a kiadó éléről, de egyben ünnepi évforduló is volt számukra, hiszen 20 éve, 1995-ben indult útjára az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozat.

Ezen alkalomból jelentették meg az Előretolt Helyőrség Ezredévkönyv című antológiát, amely a sorozatban publikáló 48 szerző verseiből, prózai műveiből, kritikai írásaiból szemezget. Emellett idén jelent meg a Gáll szerint „méltán elhíresült\" Beatcore, Horváth Benji második verseskötete, valamint a Transindex internetes oldal által az év könyvének kikiáltott Tejszobor, Láng Orsolya debütkötete, amely egyéb elismerések mellett az Erdélyi Magyar Írók Ligájának debütdíját is elnyerte.

„Kiadványaink jellegéből adódóan, eredményességünket soha nem a bevételek skáláján mértük, mérjük le. Fiatal, illetve az évek során középkorúvá érett szerzőink könyvei egyre tetszetősebb kivitelezésben jelennek meg, kiadványaink egyre több könyvesbolt és internetes áruház kínálatában megtalálhatók – fogalmazott kérdésünkre Gáll Attila. – Előreláthatóan a közeljövő is erről fog szólni: tehetséggondozásról, debütkötetekről, a háttérlistán szereplő, állandó szerzőink friss köteteiről, illetve magyarországi társkiadónkkal, a Fiatal Írók Szövetségével ápolt jó viszony megtartásáról.\"

Az ország legrégebbi magyar kiadója, a Kriterion vezetője, H. Szabó Gyula elmondta, a 2015-ös évben 20 címet adtak ki, ebből 17 magyar nyelvű és 3 román nyelvű kötet – ez némileg elmarad a 2014-es számtól. „Pontos gazdasági eredményeket még nem mondhatok, de annyi bizonyos, hogy némi belső átszervezésnek és kollégáim erőfeszítéseinek is köszönhetően jobbak a gazdasági eredményeink, mint a megelőző években. Elég sok rendezvényen veszünk részt, ez is javít a bevételeinken\" – mondta az igazgató.

Hozzátette azonban, hogy mindez nem fordítja meg a trendet, miszerint egyre apadnak a könyvvásárlók, és egyre több ráfordítással jár minden egyes könyv értékesítése. „A közeljövő valószínűleg elindítja a könyvkiadók szerepének átértékelését, a tét nem kisebb, mint az, hogy vagy megtalálják helyüket és szerepüket az internet és a digitális könyv meghatározta új (piaci) feltételek között, vagy a múlt dicső lomjai közé kerülnek és gyermekeink nosztalgiázásának tárgyai lesznek\" – fogalmazott H. Szabó Gyula.

A pályázatok istenei

Sok szó esik arról is, hogy az erdélyi könyvekhez olykor nem is olyan könnyű hozzáférni, a terjesztés finoman szólva is hagy maga után kívánni valót. A Sétatér Kulturális Egyesület 2013-ban éppen azért jött létre, hogy enyhítse a könyvterjesztés körüli anomáliákat, népszerűsíteni próbálja a kortárs irodalmat, és évente 3–4 kötetet maga is megjelentessen.

Király Zoltán költő, az egyesület egyik alapítója lapunknak elmondta: örömükre szolgál, hogy az elmúlt esztendőben kiváló erdélyi költők könyveit adhatták ki a Sétatér Könyvek sorozatban: Fekete Vince Vak visszhang és Király László A Bethlen-bástya dallama című verskötetét. Ínyencfalat lehet ugyanakkor azok számára, akik a kilencvenes években Kolozsváron jártak egyetemre, Alexandru Vakulovski Hányinger utca című regénye Lövétei Lázár László fordításában.

„Idén tavaszszal jelenik meg György Attila: Harminchárom című történelmi regényének újrakiadása. Fontos könyvnek tartom, s magyarországi megjelenésének (2002) idején nemigen jutott el az erdélyi olvasókhoz, ezt igyekszünk pótolni – sorolta Király. – Tervekről sokat lehetne beszélni, azok mindig voltak és lesznek, de mivel teljesen a pályázatok derűs vagy zordon isteneitől függnek, inkább nem beszélnék róluk. Szándékunk szerint továbbra is évi 3-4 címet adnánk ki, ezek közt egy kortárs román szerző könyvét is, hátha ezzel sikerül némiképpen hozzájárulni a két irodalom közti kapcsolat elmélyítéséhez.\"

Hisznek az erdélyi könyvekben

2014 februárjában nyitották meg az IDEA Könyvtér kolozsvári könyvesboltját a Sapientia egyetem új kolozsvári épületében, a Tordai út elején, majd 2014 októberében a Budapest II. kerületi Marczibányi Téri Művelődési Központban átvették az addig Tintakő Könyvesbolt néven működő üzletet. Az IDEA Könyvtér „Erdélyi magyar könyvek egy térben\" mottója jól mutatja a kezdeményezők célkitűzéseit: hozzáférhetővé, ráadásul egy helyen áttekinthetővé tenni mindazon könyveket, folyóiratokat, amelyeket az erdélyi magyar kiadók és egyesületek megjelentetnek.

Nagy Péter, az IDEA nyomda igazgatója, a könyvtér vezetője lapunk megkeresésére elmondta: a 2015-ös, második évükben jelentősen nőtt vásárlóik száma, köszönhetően elsősorban annak, hogy beindították a webáruházukat is az Ideakönyvtér.ro oldalon. Nagy szerint még messze állnak attól, hogy online könyvesboltjuk olyan érdeklődés mellett működjék, ahogy kellene, de ennek köszönhetően sokan szereznek tudomást az IDEA Könyvtér létezéséről, köztük számos nem kolozsvári olvasó.

A bolt vezetője a könyvvásárokon, városnapokon és egyéb rendezvényeken való részvételüket is kiemelte, hiszen a mobilstandnál értékesített könyvek is jelentősen hozzájárultak forgalmuk növekedéséhez. „Bár ez még csak a második éve a kezdeményezésnek, elmondhatom, hogy kiemelkedő volt: a bolt megáll a maga lábán. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne szükségünk továbbra is támogatókra – akik szerencsére mindig mellénk állnak –, de sokat tanultunk, és bízunk benne, hogy a harmadik évünk még jobb lesz\" – fogalmazott Nagy Péter.

A budapesti üzlet fogadtatásával kapcsolatban elmondta, a magyar főváros egészen más miliő, óriási város, amelyben lassan terjed a híre bárminek, de azt tapasztalták, hogy akik felfedezték a boltot, azok részéről nagyon pozitív a visszajelzés. Mint mondta, a budapesti és magyarországi forgalmuk jelentős javulását remélik a hamarosan beinduló magyarországi webáruházuktól, amely Tintakő–IDEA Könyvtér néven lesz elérhető. Nagy hozzátette, Magyarországon a statisztikák szerint sokkal többen vásárolnak online boltokban, mint Erdélyben, már csak ezért is fűznek nagy reményeket az új fejlesztésükhöz. A Marczibányi Téri Művelődési Központban egyébként számos Erdéllyel kapcsolatos programot is szerveznek, így ezek közönsége is megismeri a boltot, amelyben az elődkönyvesbolt, a Tintakő megmaradt készletét is kínálják az erdélyi kiadványok mellett.

Nagy Péter elmondta, a nyomdaként, kiadóként is működő IDEA cégcsoport igazgatójaként pontosan átlátja az erdélyi könyves szakemberek problémáit, ezért is hozta létre a boltot. „Nem igaz, hogy Kolozsváron, Erdély fővárosában ne tudna megélni egy ilyen vállalkozás, sőt én azt mondom, hogy a kincses városnak a meglévő öt magyar könyvesbolt még mindig kevés. A legutóbb megnyílt Koffer könyves kávézót sem tekintjük konkurenciának, sőt örülünk neki, partneri viszonyban vagyunk. Mindegyik könyvesboltnak megvan a maga specifikuma, együtt több skálát tudunk lefedni. Nem gondolom azt, hogy temetni kéne a könyves szakmát\" – fogalmazott.

Az IDEA Könyvtér egyébként december 17–19. között 3. alkalommal szervezte meg az Adventi Könyvvásárt, amelyen kedvezményesen kínálták a könyveket, hogy a karácsonyi ajándékozásban is segítséget nyújtsanak az olvasni szeretőknek. Nagy Péter elmondta: mintegy 25–30 százalékkal volt gyengébb a forgalmuk, mint a 2. Adventi Könyvvásáron, főképpen azért, mert ezúttal kevesebb figyelmet fordítottak a rendezvény reklámjára, éppen abban az időszakban költözött ugyanis új székhelyre az IDEA cégcsoport, ami nagyon lefoglalta a figyelmüket.

Nagy szerint ugyanakkor színesebb volt az idei kiadás, hiszen a Kolozsvári Magyar Napok első Téli fesztiváljának keretében szervezték meg, a tanulságot pedig leszűrték: minden csatornát ki kell használni a továbbiakban az esemény népszerűsítésére. „Bár az emberek olvasáskedvén, szokásain változtatni nem tudunk, hiszünk benne, hogy szükség van egy boltra, amely olyan könyveket kínál, amelyek rólunk szólnak, a mi értékeinket képviselik, a kultúránk megőrzését segítik\" – összegzett Nagy Péter.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
Hirdetés
Hirdetés