A Deák házaspár műveiből nyílt tárlat Sepsiszentgyörgyön

Bogdán László író a megnyitón elmondta, arra számított, hogy az egy éve nyugdíjba vonult művészek az elmúlt évtizedek összegyűjtött és válogatott műveivel rukkolnak elő, azonban kiderült, hogy frissítően hatott a saját munkára, az egyéni alkotásra való koncentrálás, és a kiállítás szinte teljes anyaga az idei év termése. Sántha Imre Géza művészettörténész, a képtár munkatársa a megnyitón felidézte a házaspár életútját, azt hogy Deák M. Ria és Deák Barna már több mint negyven évtizede művészetükkel és díszleteikkel eredményesen vannak jelen Kovászna megye kulturális életében. Deák Barna grafikus, díszlettervező az egyéni alkotás mellett 1971-től a mai Tamási Áron Színház díszlettervezője, díszletfestője, akárcsak felesége, Deák M. Ria textilművész, festő, aki már 1969-től a színház képzőművész munkatársa volt. A látványalkotásban kifejtett munkásságukért 1992-ben az EMKE Bánffy Miklós-díját kapták meg Kolozsváron, idézte fel a művészettörténész.

Sántha Imre Géza szerint a két művész önálló alkotása gazdag, eleven művészet, posztavangárd képlettel, és a hagyományos technikák mellett több irányba való kísérletezéssel. Deák Barna és Deák M. Ria művészetére tagadhatatlanul hatással volt a színház, ennek derűs, bohém vagy lesújtóan drámai effektusaival együtt. A művészettörténész felidézte, hogy Deák Barna újfajta grafikai eljárással, a drótnyomattal kísérletezik, a drót és a drótrács nyomatait alakítja képi struktúrává, a drótokkal történő szobrászi formálás kiváló rajztudással párosulva alkot egységet. Deák M. Ria textíliái a növényi és zoomorf elemekből, kiemelt kultúrtörténeti mozzanatokból merítkeznek, mondta Sántha Imre Géza. Az előtérben a baglyok tábora, a belső termekben a keresztény szellemiség szimbólumvilága viszi a látogatót az utolsó alkotás, az önismeretre hívó Lélekkapu felé, magyarázta a művészettörténész. A Deák házaspár tárlata október 2-áig tekinthető meg a Gyárfás Jenő Képtárban.