A bukaresti magyar stúdió is megsínyli a leépítést

Amint arról korábban már beszámoltunk, a leépítésre és gazdasági átszervezésre a Román Televíziónál felhalmozott hatalmas adósságok miatt van szükség, amelynek előzményeként a köztelevízió alkalmazottainak mintegy 92 százaléka, csaknem 2700 dolgozó vett részt szakmai vizsgán, ennek eredményei alapján döntenek jövő héten arról, hogy az egyes szerkesztőségek kiktől válnak meg. Az igazgatótanács RMDSZ által delegált tagja, Nagy Zoltán egyébként az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a magyar szerkesztőségek közül a bukarestit érinti nagymértékben az átszervezés, ott csak 24 helyet tarthatnak meg, a kolozsvári területi stúdiónál az eddigihez képest eggyel több helyet, 15-öt hagyott jóvá a vezetőtanács, míg Marosvásárhelyen nem történt változás.

Kacsó Sándor, a bukaresti magyar adás főszerkesztője (képünkön) a Krónikának elmondta: tulajdonképpen nem is most szembesülnek a leépítésekkel járó veszteséggel, hiszen jelenleg már csupán 26 alkalmazottal dolgoznak. Mint mondta: tavaly augusztusban még 32 munkatársat foglalkoztattak, közülük volt, aki elhalálozott vagy nyugdíjba ment, mások önszántukból távoztak. A televízió-társaság ráadásul 2008 óta nem hagyta jóvá, hogy versenyvizsgákat hirdessenek a betöltetlen állásokra, korábban is csak egyéves szerződéssel vehettek fel két embert, az ő szerződésüket azonban nem hosszabbították meg.

Kacsó elmondta: három emberük nem vett részt a szakmai képességfelmérőn, a híresztelések alapján pedig arra lehet számítani, hogy őket automatikusan leépítik, így eleve csak 23 alkalmazottjuk marad, a fennmaradt egy helyet pedig várhatóan egy másik struktúrából átcsoportosított, magyarul tudó titkárnő tölti majd be. A főszerkesztő kérdésünkre elmondta: nem kényszeríthetett senkit, hogy részt vegyen a szakmai vizsgán, az egyik „hiányzó” például azért döntött így, mert csak egy éve van a nyugdíjazásig, a végkielégítés összege pedig éppen egyévi fizetés.

Nagy Zoltán ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy az elbocsátottak közül csak azok jogosultak három-, öt-, illetve tízhavi bérüknek megfelelő végkielégítésre, akik teljesítették a háromlépcsős – tevékenységről szóló beszámolók, rácsteszt kitöltése, illetve egy beszélgetés a bizottság tagjaival – szakmai vizsgát. Kacsó szerint az eddigi struktúrát is átszervezik: míg eddig a kisebbségi stúdióban magyar, német és úgynevezett más nemzetiségek szerkesztősége volt, az átszervezés után lesz egy nemzetiségi főosztály, amelynek élére a mostani vezetők közül neveznek majd ki valakit, szerkesztőségek helyett pedig „tagozatok” lesznek majd.

A főszerkesztő elmondása szerint korábban úgynevezett „művészeti-műszaki” személyzetük is volt magyar operatőrökkel vágókkal és rendezőkkel, akiket azonban nem tarthattak meg, többnyire más munkakörökbe csoportosították át őket, így a továbbiakban olykor a közös műszaki személyzetből kell majd román operatőröket, vágókat hívniuk egy-egy műsor elkészítéséhez. Műsoraikat román nyelven feliratozzák, a két fordítójukból viszont szintén csak egy maradt, amely tovább nehezíti a munkát.

Kacsó Sándor azt reméli, hogy legalább a költségvetésük elég lesz új műsorok gyártására, hiszen augusztus óta a TVR szüneteltette a saját gyártású produkciókat. A többi szerkesztőséghez képest ilyen tekintetben egyébként a bukaresti magyar adás jobb helyzetben volt: 60–70 százalékban tudtak új műsorokat sugározni, híradó helyett ugyanis inkább riportokat készítettek.

Nagy Zoltán szerint a társaság maximum 20 millió euró értékű hitelt vesz fel, amiből a végkielégítéseket, az adósságok újrafinanszírozását, valamint a saját produkciók júliustól újrainduló gyártásához szükséges költségeket fedezik. Az új szerkezeti felépítésben 70 vezetői állást is megszüntettek, így összesen 24 maradt. A köztelevízió havi költségvetése 5 millió euró, amiből 2,1 millió eurót tesz ki a béralap, 0,9 millió eurót a bérjárulékok. Az átszervezés nyomán a tervek szerint a TVR mintegy hét és fél év alatt törlesztheti a 147 millió euróra rúgó adósságot.