2010. június 11., 10:012010. június 11., 10:01
Az író, aki nemzetközi szinten elismert munkásságáért és a térség problémáinak irodalmi megjelenítéséért kapta a román államtól a rangos elismerést, hangsúlyozta, lényegesnek tartja, hogy a kitüntetést a román államtól kapja egy magyar író.
„Itt, Bukarestben, nagyon szívesen mondom ki ezt a mondatot: magyar íróként, magyar állampolgárként köszönöm Romániának ezt a díjat”– jelentette ki Esterházy. Az eseményen jelen volt többek közt Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, aki úgy vélekedett, Esterházy, aki ma már az egyetemes irodalom része, írásaiban, publicisztikájában nem ismer kompromisszumot. „Távolságtartó tud lenni, amikor szükséges, és közben iróniával és öniróniával mutatja be az őt körülvevő világot. Több száz oldalt írtak róla, doktoráltak már műveiből, és ha nem vagyunk figyelmesek, akkor valaki még Nobel-díjat is kaphat azért, amit róla ír” – mondta Kelemen Hunor.
Mint Markó Béla miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, nem készült az Esterházy műveit értékelő előadással, hiszen a politikusoknak ilyen pillanatokban hallgatniuk kell, meghallgatniuk azt, amit az irodalomról mondanak. „Ez a helyes értékrend: elsőrendűek a valódi értékek – a művészet, az irodalom, a kultúra és mindaz, ami bennünket összeköt – és csak azután következik a politika, amely felvállalja a valódi értékek kiszolgálását.” Mint Nicolae Manolescu, a Román Írószövetség elnöke, irodalomkritikus kifejtette, a mostani díj már Esterházy nemzetközi értékű életművének szól.
„A tehetséges írókhoz viszonyítva az ő műveiben van egy másik érték is: a legfelelősebb írók közé tartozik, akik készen állnak megválaszolni a kor által megfogalmazott kérdéseket, és nem utolsósorban azokat, amelyeket ők maguk fogalmaznak meg önmaguknak. Az a bátorság, amellyel elszánta magát egy rendkívül fontos lelkiismereti probléma, a kommunizmus leírására, nemcsak Esterházy számára dicséretes, hanem ránk nézve is szerencse” – fejtette ki Manolescu.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.