
Mark Zuckerberg: „sajnálom!”
Hamis profilokat távolítottak el a Facebook közösségi oldalról a többi között a magyar parlamenti választások előtt is – közölte Mark Zuckerberg, a portál alapítója és elnök-vezérigazgatója kedden, kétnapos kongresszusi meghallgatásának első napján.
2018. április 11., 08:022018. április 11., 08:02
2018. április 11., 10:402018. április 11., 10:40
A szenátus igazságügyi és kereskedelmi bizottsága előtti meghallgatáson Zuckerberg a kaliforniai Dianne Feinstein szenátor kérdésére válaszolva kifejtette, hogy a vállalat olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítségével sikerült beazonosítani és eltávolítani hamis profilokat. Hozzátette, hogy ilyen, hamis identitású felhasználók nem csupán az idén, novemberben esedékes, úgynevezett félidős amerikai választások előtt bukkantak fel a portálon, hanem megjelentek a magyarországi, brazíliai, mexikói, pakisztáni és indiai voksolások előtt is.
Dianne Feinstein szenátor kérdésére Zuckerberg megismételte a meghallgatás kezdetén felolvasott – és hétfőn már nyilvánosságra hozott – írásos nyilatkozatában foglalt megállapítását, miszerint a Facebook egyik legnagyobb hibája az volt, hogy 2016-ban az amerikai elnökválasztások idején túl lassan reagált az orosz behatolási kísérletekre. „Ez az egyik dolog, amit a legjobban bánok” – fogalmazott a 33 éves elnök-vezérigazgató.
Bevezető nyilatkozatában Zuckerberg hangsúlyozta: „Nagy tévedés volt nem megfelelő mértékben figyelembe venni a felelősségünket, az én hibám volt, sajnálom.” John Thune, a bizottság republikánus elnöke leszögezte, hogy a Facebook 14 éves története tele van az adatvédelemre vonatkozó rossz döntések miatti bocsánatkérésekkel, és feltette a kérdést Zuckerbergnek, hogy „a mai bocsánatkérés vajon miben különbözik” a korábbiaktól. Az elnök-vezérigazgató megismételte, hogy „rengeteg hibát” követtek el, de hozzátette, hogy a vállalatnál komoly változások kezdődtek a felelősségvállalás ügyében.
„Ma már nyilvánvaló, hogy nem tettünk eleget a hátsó szándékkal történő adatfeldolgozás megakadályozására” – fogalmazott, utalva arra, hogy egyedül a brit-amerikai Cambridge Analytica vállalat mintegy 87 millió felhasználó profilját dolgozta fel politikai célokra, anélkül, hogy az érintettek tudtak volna róla, vagy engedélyezték volna, mintegy kétmilliárdnyi felhasználó adatait pedig más cégek és adathalászok dolgozták fel. A meghallgatáson később nagy hibának nevezte, hogy a Cambridge Analyticát nem tiltották ki a Facebookról már 2015-ben. Zuckerberg részletes válaszokat adott a szenátorok kérdéseire, akik elsősorban a bizalommal történt visszaélést vetették a közösségi oldal működtetői szemére. Az alapító az adatgyűjtési botrányt „lezárt ügynek” nevezte, és bejelentette, hogy a vállalat bizonyos adatokat és hamis profilokat már törölt, és olyan új alkalmazásokat vezet be, amelyek lehetővé teszik a szigorúbb adatvédelmet, és azt is, hogy a felhasználók maguk kezelhessék profiljukat. Egyúttal azt is közölte, hogy olyan új eszközöket is fejlesztenek, amelyekkel biztosabban és könnyebben azonosíthatják a hamis híreket is.
„Nem gondolja, hogy monopóliumuk van?” – fordult Mark Zuckerberghez Lindsey Graham, dél-karolinai republikánus szenátor, világossá téve, hogy nem hiszi, hogy a Facebookra lehetne bízni önmaga szabályozását. Zuckerberg késznek mondta vállalatát a törvényi szabályozásra, és támogatásáról biztosította azt a tavaly ősszel benyújtott amerikai törvényjavaslatot, amely a közösségi portálok szigorúbb adatvédelmét írná elő.
Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy őt ugyan nem, de munkatársait meghallgatta a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló, Robert Mueller vezette különleges bizottság. „Együttműködésünk a különleges bizottsággal bizalmas jellegű, ezért kongresszusi nyílt meghallgatáson nem kívánom felfedni ezt” – tette hozzá.
A Facebook pillanatnyilag legfontosabb feladatának a 2018-as amerikai félidős választások biztonságának megőrzését nevezte. Mark Zuckerberg meghallgatása szerdán folytatódik, de már nem a szenátusban, hanem a képviselőházban.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
szóljon hozzá!