
Mark Zuckerberg: „sajnálom!”
Hamis profilokat távolítottak el a Facebook közösségi oldalról a többi között a magyar parlamenti választások előtt is – közölte Mark Zuckerberg, a portál alapítója és elnök-vezérigazgatója kedden, kétnapos kongresszusi meghallgatásának első napján.
2018. április 11., 08:022018. április 11., 08:02
2018. április 11., 10:402018. április 11., 10:40
A szenátus igazságügyi és kereskedelmi bizottsága előtti meghallgatáson Zuckerberg a kaliforniai Dianne Feinstein szenátor kérdésére válaszolva kifejtette, hogy a vállalat olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítségével sikerült beazonosítani és eltávolítani hamis profilokat. Hozzátette, hogy ilyen, hamis identitású felhasználók nem csupán az idén, novemberben esedékes, úgynevezett félidős amerikai választások előtt bukkantak fel a portálon, hanem megjelentek a magyarországi, brazíliai, mexikói, pakisztáni és indiai voksolások előtt is.
Dianne Feinstein szenátor kérdésére Zuckerberg megismételte a meghallgatás kezdetén felolvasott – és hétfőn már nyilvánosságra hozott – írásos nyilatkozatában foglalt megállapítását, miszerint a Facebook egyik legnagyobb hibája az volt, hogy 2016-ban az amerikai elnökválasztások idején túl lassan reagált az orosz behatolási kísérletekre. „Ez az egyik dolog, amit a legjobban bánok” – fogalmazott a 33 éves elnök-vezérigazgató.
Bevezető nyilatkozatában Zuckerberg hangsúlyozta: „Nagy tévedés volt nem megfelelő mértékben figyelembe venni a felelősségünket, az én hibám volt, sajnálom.” John Thune, a bizottság republikánus elnöke leszögezte, hogy a Facebook 14 éves története tele van az adatvédelemre vonatkozó rossz döntések miatti bocsánatkérésekkel, és feltette a kérdést Zuckerbergnek, hogy „a mai bocsánatkérés vajon miben különbözik” a korábbiaktól. Az elnök-vezérigazgató megismételte, hogy „rengeteg hibát” követtek el, de hozzátette, hogy a vállalatnál komoly változások kezdődtek a felelősségvállalás ügyében.
„Ma már nyilvánvaló, hogy nem tettünk eleget a hátsó szándékkal történő adatfeldolgozás megakadályozására” – fogalmazott, utalva arra, hogy egyedül a brit-amerikai Cambridge Analytica vállalat mintegy 87 millió felhasználó profilját dolgozta fel politikai célokra, anélkül, hogy az érintettek tudtak volna róla, vagy engedélyezték volna, mintegy kétmilliárdnyi felhasználó adatait pedig más cégek és adathalászok dolgozták fel. A meghallgatáson később nagy hibának nevezte, hogy a Cambridge Analyticát nem tiltották ki a Facebookról már 2015-ben. Zuckerberg részletes válaszokat adott a szenátorok kérdéseire, akik elsősorban a bizalommal történt visszaélést vetették a közösségi oldal működtetői szemére. Az alapító az adatgyűjtési botrányt „lezárt ügynek” nevezte, és bejelentette, hogy a vállalat bizonyos adatokat és hamis profilokat már törölt, és olyan új alkalmazásokat vezet be, amelyek lehetővé teszik a szigorúbb adatvédelmet, és azt is, hogy a felhasználók maguk kezelhessék profiljukat. Egyúttal azt is közölte, hogy olyan új eszközöket is fejlesztenek, amelyekkel biztosabban és könnyebben azonosíthatják a hamis híreket is.
„Nem gondolja, hogy monopóliumuk van?” – fordult Mark Zuckerberghez Lindsey Graham, dél-karolinai republikánus szenátor, világossá téve, hogy nem hiszi, hogy a Facebookra lehetne bízni önmaga szabályozását. Zuckerberg késznek mondta vállalatát a törvényi szabályozásra, és támogatásáról biztosította azt a tavaly ősszel benyújtott amerikai törvényjavaslatot, amely a közösségi portálok szigorúbb adatvédelmét írná elő.
Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy őt ugyan nem, de munkatársait meghallgatta a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló, Robert Mueller vezette különleges bizottság. „Együttműködésünk a különleges bizottsággal bizalmas jellegű, ezért kongresszusi nyílt meghallgatáson nem kívánom felfedni ezt” – tette hozzá.
A Facebook pillanatnyilag legfontosabb feladatának a 2018-as amerikai félidős választások biztonságának megőrzését nevezte. Mark Zuckerberg meghallgatása szerdán folytatódik, de már nem a szenátusban, hanem a képviselőházban.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
szóljon hozzá!