Zelenszkij szerint még a nyáron meg kellene kezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával

Támogatás. Andrej Duda lengyel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján •  Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

Támogatás. Andrej Duda lengyel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján

Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a Három Tenger Kezdeményezés országainak vilniusi csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatón.

Hírösszefoglaló

2024. április 12., 08:012024. április 12., 08:01

„A csúcstalálkozón és a vezetőkkel folytatott tárgyalásokon azt mondtam, hogy az európai egység szempontjából rendkívül fontosnak tartom megerősíteni, hogy az Európai Unió nem fél önmagától, és a NATO nem fél a saját szabályaitól” – fogalmazott az ukrán államfő az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint.

Hangsúlyozta:minden demokratikus európai nemzet, amely osztja és védi Európa és az euroatlanti térség közös értékeit, megérdemli, hogy az EU és a NATO tagja legyen.

„Ezt a tényt pedig valós tettekkel kell megerősíteni.

Idézet
Júniusban el is jön az ideje, amikor helyénvaló döntés lesz ténylegesen megkezdeni a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról az Európai Unióhoz”

– mondta.

Úgy vélte, hogy erre magának Európának van szüksége annak érdekében, hogy megmutassa erejét.

Hangsúlyozta azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felé sem az unió, sem a NATO nem mutathat gyengeséget.

Idézet
Putyin valóban el akarja elpusztítani Ukrajnát, utána pedig meghódítani Oroszország összes többi szomszédját. Az életünknek, a biztonságunknak egyszerűen nincs alternatívája, és ezért nincs reális alternatívája annak sem, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba”

– mondta az elnök.

Zelenszkij ismételten sürgette, hogy a szövetséges országok küldjenek légvédelmi eszközöket Ukrajnának, amelyekre – mint mondta – azért van szükség, hogy megvédjék a városokat az állandó orosz támadásoktól.

Azt kérte, hogy

idén minden potenciált összpontosítsanak „Ukrajna és minden, Oroszországgal határos nemzet függetlenségének védelmére”,

mivel Moszkva fenyegetései „az egész területet érintik Európától Kazahsztánig”. Köszönetet mondott azoknak a vezetőknek, akik kifejezték, hogy készek segíteni Kijevnek a légvédelmi rendszerek beszerzésében.

Zelenszkij Oroszország szerda éjszakai támadására utalva külön is felszólította országa szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel az ukrán légvédelem megerősítését.

„Putyin már harmadik éve próbálja tönkretenni az energiaszektorunkat” – szögezte le.

Kitért arra is , hogy Ukrajna most már gyárt több olyan haditechnikai eszközt, drónokat és lőszereket, amelyeket az Oroszország által indított háború előtt nem állított elő, saját fegyvergyártásához azonban külső finanszírozásra van szüksége.

A sajtótájékoztatón

Andrzej Duda lengyel államfő kijelentette, hogy országa kész Ukrajnának szovjet gyártmányú légvédelmi rakétákat szállítani.

Hozzátette viszont, hogy a Lengyelországban lévő Patriot rendszereket „az Egyesült Államok hadserege telepítette, és vannak olyan rendszereink is, amelyeket a brit fegyveres erők telepítettek Lengyelországba”. Rámutatott arra, hogy

ezekkel a fegyverekkel Lengyelország saját magát védi az orosz fenyegetésekkel szemben.

A lengyel elnök azt is javasolta, hogy a kelet-európai országok emeljék a bruttó hazai termék (GDP) három százalékára védelmi kiadásaikat. „Nemrég írtam egy levelet az összes NATO-tagállamnak, amelyben azt javasoltam, hogy a 2014 óta meghatározott két százalékról a GDP három százalékára emeljék a védelmi kiadásokat” – mondta, hozzátéve, hogy kezdeményezését „magas szintű megértés” fogadta.

Charles Michel szerint az EU-nak többet kell befektetnie a védelembe, és támogatnia kell Ukrajnát
Az Európai Uniónak (EU) többet kell befektetnie a védelembe, és támogatnia kell Ukrajnát – jelentette ki Charles Michel, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtökön Varsóban.
Michel az EU új stratégiai menetrendjét előkészítő találkozóra érkezett a lengyel fővárosba, ahol a lengyel, az észt, a luxemburgi, a görög, a finn, az ír és a spanyol kormányfővel találkozott csütörtök este.
A házigazda Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten az Európai Tanács elnöke a legfontosabb európai feladatnak a biztonság és a védelem megerősítését nevezte. „Támogatnunk kell Ukrajnát, ahogyan csak lehet, és fejlesztenünk kell saját védelmi képességeinket” – mondta.
A védelembe többet kell befektetni, és támogatni kell az európai ipari bázist – hangsúlyozta. Emellett – az európai jólét érdekében – „erős, hatalmas gazdasági alapokat kell kiépíteni” – folytatta. Kiemelte az Európai Beruházási Bank jövőbeli szerepét a stratégiai beruházások létesítésében.
Az európai projekt alapját a demokratikus értékek, az alapelvek, a szabadságok jelentik – húzta alá Charles Michel. Donald Tusk a biztonságot, az illegális bevándorlás veszélyét nevezte a varsói találkozó fő kérdéseinek, és jelezte: a biztonság lesz a 2025. első felében esedékes lengyel soros EU-elnökség kiemelt témája is.
Lengyelország érzékeli, „mit jelent a Kreml és Fehéroroszország agresszív, ellenséges politikájának összekapcsolása (…) az illegális bevándorlás hullámával” – jegyezte meg a kormányfő.
Aláhúzta: amellett, hogy Lengyelország Ukrajnát támogatja, építenie kell saját védelmét is. „Lényegében frontország vagyunk, és ha segíteni akarunk egész Európának, akkor Ukrajnát (EU-ként) közösen kell segíteni”, ezt nem teheti meg egyedül Lengyelország – érvelt. Szorgalmazta, hogy Európa „még aktívabban gondolkodjon” azon, miképpen tudná támogatni Lengyelországot vagy például Észtországot.
A csütörtöki varsói megbeszélésen „gondolati forradalomról lesz szó” – jelezte Tusk. Kifejtette: Európának „a legnagyobb politikai szereplővé kell válnia”, hiszen „erősebb, mint az Egyesült Államok és Oroszország együttvéve”.
A kontinens „arra hivatott, hogy hatékonyan és saját felelősségére megvédje önmagát és másokat is” – vélekedett a lengyel kormányfő. Egyúttal hozzáfűzte: mindig is híve lesz a transzatlanti eszmének. 

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését