Közvetítene. A Dmitro Kulebával tárgyaló Vang Ji kínai külügyminiszter azt mondta: Peking közbenjárna a háborús felek között a béketárgyaláspk érdekében
Fotó: X/Dmitro Kuleba
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
2024. július 25., 10:282024. július 25., 10:28
Nyilatkozatát azt követően tette, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter Kuangcsouban megbeszélést folytatott kínai kollégájával, Vang Jivel. Ez Kuleba első kínai útja a háború kitörése óta.
„Egyértelmű a jelzés, hogy Kína támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Megerősítést nyert az is, amit Hszi Csin-ping kínai vezető mondott nekem – hogy Kína nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak” – mondta Zelenszkij.
Peking semleges országként pozicionálta magát, de ezzel egyidejűleg elmélyítette a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával, és támogatta Oroszországot a nyugati szankciókkal szemben. Emellett az orosz védelmi ipart tápláló kettős felhasználású termékek vezető oroszországi forrásává is vált.
Kijev többször is felszólította Pekinget, hogy használja Moszkva feletti befolyását a háború befejezésének elősegítésére, de ezek az erőfeszítések nagyrészt sikertelenek maradtak, mivel a kelet-ázsiai ország a júniusi svájci globális békecsúcstalálkozót kihagyta.
Zelenszkij szemrehányást tett Kínának, amiért állítólag megpróbálta szabotálni a csúcstalálkozó erőfeszítéseit.
Kína saját alternatív béketervet javasolt, amely egy Kijev és Moszkva által is elismert konferenciát is feltételez.
A látogatás során Kuleba kijelentette, hogy
A kínai külügyminisztérium egyébként közölte: Vang Ji kínai külügyminiszter szerdán Dmitro Kuleba ukrán kollégájával folytatott megbeszélésén hangsúlyozta Peking elkötelezettségét az orosz-ukrán konfliktus politikai rendezésének előmozdítása mellett, és ígéretet tett arra, hogy továbbra is humanitárius segítséget nyújt a háború sújtotta országnak.
„Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a békét elősegíti, kész konstruktív szerepet játszani a konfliktus lezárásában és a béketárgyalások újraindításában” – idézte Vangot a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy „Kína úgy véli, minden konfliktust végső soron a tárgyalóasztalnál kell megoldani”.
Mao Ning, a kínai külügyi tárca szóvivője szerdán elmondta, mindkét miniszter arról beszélt, hogy a kétoldalú kapcsolatok kiépítését hosszú távon kell szemlélni, és hogy Kína tovább fogja növelni az Ukrajnából származó élelmiszerimportját.
Mao hozzátette: Kínát aggasztja az ukrajnai helyzet, és továbbra is humanitárius segítséget fog nyújtani.
A szóvivő elmondta továbbá, hogy
A két külügyminiszter találkozója során Kuleba elmondta, hogy Ukrajna nagyra értékeli Kína szerepét a béke előmozdításában, és hajlandó tárgyalásokat folytatni Oroszországgal, de hozzátette, hogy az ilyen tárgyalásoknak Moszkvával „ésszerűnek és érdeminek” kell lenniük, és a tartós béke elérését kell célozniuk.
Olaf Scholz: Oroszország fejezze be az ukrajnai háborút, ha nem akar amerikai rakétákat Németországba
Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését – jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.
„Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével” – hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.
A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy „ne legyen háború”.
„Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is” – fogalmazott.
„Mindannyian azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak” – mondta. „Most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk éppen azért, hogy ne legyen háború” – tette hozzá.
Scholz egyben szóvá tette azt is, hogy Oroszország is fegyvereket telepített a NATO tőszomszédságába.
Hangsúlyozta: jelentős „mindaz, ami Kalinyingrádban és a NATO keleti határának túloldalán, Oroszországban lett telepítve”. „Ezek olyan dolgok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezért szükség van az elrettentés lehetőségére” – fűzte hozzá.
Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét.
Minderről Berlin és Washington július 10-én állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!