Közvetítene. A Dmitro Kulebával tárgyaló Vang Ji kínai külügyminiszter azt mondta: Peking közbenjárna a háborús felek között a béketárgyaláspk érdekében
Fotó: X/Dmitro Kuleba
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
2024. július 25., 10:282024. július 25., 10:28
Nyilatkozatát azt követően tette, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter Kuangcsouban megbeszélést folytatott kínai kollégájával, Vang Jivel. Ez Kuleba első kínai útja a háború kitörése óta.
„Egyértelmű a jelzés, hogy Kína támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Megerősítést nyert az is, amit Hszi Csin-ping kínai vezető mondott nekem – hogy Kína nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak” – mondta Zelenszkij.
Peking semleges országként pozicionálta magát, de ezzel egyidejűleg elmélyítette a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával, és támogatta Oroszországot a nyugati szankciókkal szemben. Emellett az orosz védelmi ipart tápláló kettős felhasználású termékek vezető oroszországi forrásává is vált.
Kijev többször is felszólította Pekinget, hogy használja Moszkva feletti befolyását a háború befejezésének elősegítésére, de ezek az erőfeszítések nagyrészt sikertelenek maradtak, mivel a kelet-ázsiai ország a júniusi svájci globális békecsúcstalálkozót kihagyta.
Zelenszkij szemrehányást tett Kínának, amiért állítólag megpróbálta szabotálni a csúcstalálkozó erőfeszítéseit.
Kína saját alternatív béketervet javasolt, amely egy Kijev és Moszkva által is elismert konferenciát is feltételez.
A látogatás során Kuleba kijelentette, hogy
A kínai külügyminisztérium egyébként közölte: Vang Ji kínai külügyminiszter szerdán Dmitro Kuleba ukrán kollégájával folytatott megbeszélésén hangsúlyozta Peking elkötelezettségét az orosz-ukrán konfliktus politikai rendezésének előmozdítása mellett, és ígéretet tett arra, hogy továbbra is humanitárius segítséget nyújt a háború sújtotta országnak.
„Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a békét elősegíti, kész konstruktív szerepet játszani a konfliktus lezárásában és a béketárgyalások újraindításában” – idézte Vangot a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy „Kína úgy véli, minden konfliktust végső soron a tárgyalóasztalnál kell megoldani”.
Mao Ning, a kínai külügyi tárca szóvivője szerdán elmondta, mindkét miniszter arról beszélt, hogy a kétoldalú kapcsolatok kiépítését hosszú távon kell szemlélni, és hogy Kína tovább fogja növelni az Ukrajnából származó élelmiszerimportját.
Mao hozzátette: Kínát aggasztja az ukrajnai helyzet, és továbbra is humanitárius segítséget fog nyújtani.
A szóvivő elmondta továbbá, hogy
A két külügyminiszter találkozója során Kuleba elmondta, hogy Ukrajna nagyra értékeli Kína szerepét a béke előmozdításában, és hajlandó tárgyalásokat folytatni Oroszországgal, de hozzátette, hogy az ilyen tárgyalásoknak Moszkvával „ésszerűnek és érdeminek” kell lenniük, és a tartós béke elérését kell célozniuk.
Olaf Scholz: Oroszország fejezze be az ukrajnai háborút, ha nem akar amerikai rakétákat Németországba
Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését – jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.
„Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével” – hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.
A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy „ne legyen háború”.
„Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is” – fogalmazott.
„Mindannyian azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak” – mondta. „Most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk éppen azért, hogy ne legyen háború” – tette hozzá.
Scholz egyben szóvá tette azt is, hogy Oroszország is fegyvereket telepített a NATO tőszomszédságába.
Hangsúlyozta: jelentős „mindaz, ami Kalinyingrádban és a NATO keleti határának túloldalán, Oroszországban lett telepítve”. „Ezek olyan dolgok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezért szükség van az elrettentés lehetőségére” – fűzte hozzá.
Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét.
Minderről Berlin és Washington július 10-én állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!