Volodimir Zelenszkij a háború kitörésének harmadik évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatót
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette, hogy kész lemondani tisztségéről, ha ez békét jelentene Ukrajna számára, vagy azért cserébe is, hogy az országa NATO-tagságot kaphatna.
2025. február 23., 21:382025. február 23., 21:38
2025. február 23., 22:052025. február 23., 22:05
Kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán elnök – újságírói kérdésre válaszolva – úgy fogalmazott: „Ha a békéről van szó Ukrajna számára, ha Önöknek nagyon kell, hogy lemondjak posztomról, akkor kész vagyok. A másik lehetőség, hogy becserélhetem ezt a NATO-ra, ha van ilyen feltétel.” Zelenszkij hangsúlyozta, hogy jelenleg Ukrajna biztonságára összpontosít, s nem kíván „évtizedekig hatalmon maradni.”
„Akár akarja vagy nem akarja ezt valaki, illetve támogatja vagy sem, napirenden van ez a téma. És napirenden is fog maradni” – idézte az ukrán elnököt az MTI. Zelenszkij hozzátette: „Nagyon fontos mindannyiunk számára megérteni, hogy ehhez a tárgyalóasztalhoz Ukrajnának nem kell meghívás, mert ez a mi tárgyalóasztalunk, mert a háború Ukrajnában van. Mindenek előtt mi fogjuk meghívni az európai vezetőket, mert a háború Ukrajnában van, mi pedig az európai kontinens, a jövő Európai Uniójának elidegeníthetetlen része vagyunk”.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Beszélt arról is, hogy Donald Trump amerikai elnököt inkább látná hazája partnereként, mint egyszerű közvetítőként Kijev és Moszkva között. Azt pedig visszautasította, hogy Ukrajna 500 milliárd dollárral tartozna az Egyesült Államoknak a hadi segélyekért cserébe. „Tudom, hogy 100 milliárd dollár volt, és nem vagyok hajlandó elismerni 500-at, bárki bármit is mondjon ” – mondta az ukrán elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 100 milliárd dollárt sem kívánja tartozásként elismerni, mert pénzügyi segélyként tekint erre az összegre, nem tartozásként.
Rendkívüli EU-csúcs Ukrajna ügyében
Rendkívüli uniós csúcsértekezletet hívott össze António Costa, az Európai Tanács elnöke március 6-ra, azzal indokolva a tanácskozást, hogy Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából a jelenlegi meghatározó pillanat. Az X közösségi oldalon vasárnap közzétett üzenetében António Costa azt írta, konzultációi során az európai vezetők közös elkötelezettségüket fejezték ki az iránt, hogy megerősítsék az európai védelmet, valamint hozzájáruljanak a kontinens békéjéhez és Ukrajna hosszú távú biztonságához. „Úgy döntöttem, hogy március 6-ra rendkívüli Európai Tanácsot hívok össze. Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából meghatározó pillanatot élünk” – fogalmazott. Ursula von der Leyen vasárnap este közzétett üzenetében arról tájékoztatott, hogy felvonták Ukrajna zászlaját az Európai Bizottság épülete előtt. Emlékeztetett, hétfőn, február 24-én lesz három éve annak, hogy Oroszország megindította „teljes körű invázióját” Ukrajna ellen. Közölte, az ukrán zászló az uniós bizottság brüsszeli székháza előtt „magasan és büszkén lobog, Európa szívében, ahová tartozik”.
„Nem írok alá olyasmit, amit ukránok tíz nemzedéke fog megfizetni” – szögezte le. Az ukrán elnök a Reuters hírügynökség szerint azt is elmondta még: a megállapodást nem írhatják alá akkor, ha pusztán a már leszállított amerikai segélyek ellentételeként adnák át az ország erőforrásait. Zelenszkij közölte: logikusnak tartaná amerikai csapatok telepítését Ukrajnába, ha az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást a két ország között biztonsági garanciaként kezelnék. Továbbá azt is megjegyezte, hogy Washington még mindig nem szállított le mintegy 15 milliárd dollárnyi, korábban megígért katonai segélyt.
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én robbant ki az orosz-ukrán háború, amely rengeteg áldozattal, pusztítással járt. A háborút könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!