Volodimir Zelenszkij a háború kitörésének harmadik évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatót
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette, hogy kész lemondani tisztségéről, ha ez békét jelentene Ukrajna számára, vagy azért cserébe is, hogy az országa NATO-tagságot kaphatna.
2025. február 23., 21:382025. február 23., 21:38
2025. február 23., 22:052025. február 23., 22:05
Kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán elnök – újságírói kérdésre válaszolva – úgy fogalmazott: „Ha a békéről van szó Ukrajna számára, ha Önöknek nagyon kell, hogy lemondjak posztomról, akkor kész vagyok. A másik lehetőség, hogy becserélhetem ezt a NATO-ra, ha van ilyen feltétel.” Zelenszkij hangsúlyozta, hogy jelenleg Ukrajna biztonságára összpontosít, s nem kíván „évtizedekig hatalmon maradni.”
„Akár akarja vagy nem akarja ezt valaki, illetve támogatja vagy sem, napirenden van ez a téma. És napirenden is fog maradni” – idézte az ukrán elnököt az MTI. Zelenszkij hozzátette: „Nagyon fontos mindannyiunk számára megérteni, hogy ehhez a tárgyalóasztalhoz Ukrajnának nem kell meghívás, mert ez a mi tárgyalóasztalunk, mert a háború Ukrajnában van. Mindenek előtt mi fogjuk meghívni az európai vezetőket, mert a háború Ukrajnában van, mi pedig az európai kontinens, a jövő Európai Uniójának elidegeníthetetlen része vagyunk”.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Beszélt arról is, hogy Donald Trump amerikai elnököt inkább látná hazája partnereként, mint egyszerű közvetítőként Kijev és Moszkva között. Azt pedig visszautasította, hogy Ukrajna 500 milliárd dollárral tartozna az Egyesült Államoknak a hadi segélyekért cserébe. „Tudom, hogy 100 milliárd dollár volt, és nem vagyok hajlandó elismerni 500-at, bárki bármit is mondjon ” – mondta az ukrán elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 100 milliárd dollárt sem kívánja tartozásként elismerni, mert pénzügyi segélyként tekint erre az összegre, nem tartozásként.
Rendkívüli EU-csúcs Ukrajna ügyében
Rendkívüli uniós csúcsértekezletet hívott össze António Costa, az Európai Tanács elnöke március 6-ra, azzal indokolva a tanácskozást, hogy Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából a jelenlegi meghatározó pillanat. Az X közösségi oldalon vasárnap közzétett üzenetében António Costa azt írta, konzultációi során az európai vezetők közös elkötelezettségüket fejezték ki az iránt, hogy megerősítsék az európai védelmet, valamint hozzájáruljanak a kontinens békéjéhez és Ukrajna hosszú távú biztonságához. „Úgy döntöttem, hogy március 6-ra rendkívüli Európai Tanácsot hívok össze. Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából meghatározó pillanatot élünk” – fogalmazott. Ursula von der Leyen vasárnap este közzétett üzenetében arról tájékoztatott, hogy felvonták Ukrajna zászlaját az Európai Bizottság épülete előtt. Emlékeztetett, hétfőn, február 24-én lesz három éve annak, hogy Oroszország megindította „teljes körű invázióját” Ukrajna ellen. Közölte, az ukrán zászló az uniós bizottság brüsszeli székháza előtt „magasan és büszkén lobog, Európa szívében, ahová tartozik”.
„Nem írok alá olyasmit, amit ukránok tíz nemzedéke fog megfizetni” – szögezte le. Az ukrán elnök a Reuters hírügynökség szerint azt is elmondta még: a megállapodást nem írhatják alá akkor, ha pusztán a már leszállított amerikai segélyek ellentételeként adnák át az ország erőforrásait. Zelenszkij közölte: logikusnak tartaná amerikai csapatok telepítését Ukrajnába, ha az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást a két ország között biztonsági garanciaként kezelnék. Továbbá azt is megjegyezte, hogy Washington még mindig nem szállított le mintegy 15 milliárd dollárnyi, korábban megígért katonai segélyt.
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én robbant ki az orosz-ukrán háború, amely rengeteg áldozattal, pusztítással járt. A háborút könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!