Hirdetés

Zelenszkij dühös, amiért kiszivárgott, hogy Tomahawk rakétákat kért Washingtontól

Panasz. Zelenszkij a NATO-t bírálja, amiért szerinte nem szállít elég fegyvert Ukrajnának •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Panasz. Zelenszkij a NATO-t bírálja, amiért szerinte nem szállít elég fegyvert Ukrajnának

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az észak-európai országok izlandi csúcstalálkozóján nyilatkozva újságíróknak.

Hírösszefoglaló

2024. október 31., 08:302024. október 31., 08:30

A média a közelmúltban arról számolt be, hogy Zelenszkij győzelminek nevezett tervének nem nyilvános részében – egy meg nem nevezett, magas rangú amerikai tisztségviselő közlése szerint – arra kérte az Egyesült Államokat, hogy adjon nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat Ukrajnának.

Zelenszkij kijelentette: számára ez a kiszivárogtatás azt jelzi, hogy semmi nem marad titokban a partnerek között, de nem cáfolta az értesülést. Kifejtette, hogy

Hirdetés

a győzelmi terv részeként arra kérte a nemzetközi partnereket: adjanak Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekből álló csomagot azzal a feltétellel, hogy csak abban az esetben használja azokat, ha Oroszország hagyná tovább eszkalálódni a háborút.

Az elnök bírálta a NATO-partnereket, köztük az Egyesült Államokat, amiért nem tartják be a fegyverellátásra tett ígéreteiket, kifejtve, hogy Ukrajna a hadműveleteit tervezve minden időpontban konkrét szállítmányok megérkezésével számol. Kifogásolta, hogy a NATO a háború miatt nem tesz határozott lépéseket Ukrajna taggá válása érdekében, ehelyett ígért az országnak „hat-hét” légtérvédelmi rendszert, amelyeket – mint mondta – úgyszintén nem kaptak még meg.

Zelenszkij úgy vélekedett:

a világ vezetői nem reagálnak kellőképpen arra, hogy Oroszország észak-koreai katonákat von be az Ukrajna elleni harci cselekményekbe.

„Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok, a NATO, a nyugati partnerek, a Globális Dél és Kína hangja nem olyan erős, mint amilyennek lennie kellene az orosz területen jelen lévő észak-koreai kontingenst illetően. Ezt nagyon veszélyesnek tartom, mert ez új fejezet nyit a háborúban” – mondta.

Szerinte félő, hogy ugyanaz fog történni, mint a Krím félsziget orosz megszállásakor, amire Nyugaton „az invázió legelején senki sem akart reagálni, mert féltek a helyzet súlyosbodásától”.

Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök így jött rá arra, hogy büntetlenül folytathatja ezt, és ezért támadta meg a Donyec-medencét is. Egyúttal úgy vélekedett, Észak-Korea hadseregének részvétele az orosz-ukrán háborúban nem lesz ok arra, hogy az európai országok csapatokat küldjenek Ukrajnába. Megjegyezte, hogy Ukrajna soha nem ragaszkodott ehhez az elképzeléshez, és nem is tárgyalt róla.

„Nagyon veszélyes ezt szóba hozni. Nem kockáztathatjuk meg, hogy elveszítjük a támogatást, amellyel már rendelkezünk” – tette hozzá.

Közben az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán közölte: az Európai Unió hírszerzési elemző központja (INTCEN) megerősítette az észak-koreai katonák oroszországi jelenlétéről szóló információkat,

Oroszország jogtalan háborújának támogatására válaszul az Európai Unió válaszintézkedésekről egyeztet a nemzetközi partnerekkel.

Közleményében Josep Borrell hangsúlyozta, bizonyítást nyert, hogy Észak-Korea immár nem csak fegyverekkel és lőszerrel látja el Oroszországot az Ukrajna elleni háborújának támogatására.

Az orosz hadsereggel együttműködő több ezer észak-koreai katona jelenléte az ENSZ Alapokmányának és az ENSZ Biztonsági Tanácsa több határozatának kirívó megsértését jelenti – hívta fel a figyelmet.

Idézet
Phenjan ellenséges cselekedete súlyos következményekkel jár az európai és globális békére és biztonságra nézve”

– fogalmazott az uniós főképviselő, majd hozzátette: Észak-Koreának fel kell hagynia Oroszország háborús erőfeszítéseinek támogatásával.

Az Európai Unió egyeztet nemzetközi partnereivel az Oroszország Ukrajna elleni háborújához nyújtott észak-koreai katonai támogatás ügyben, beleértve a megfelelő válaszlépéseket is – közölte.

Közben szerdán a moszkvai védelmi minisztérium bejelentette, hogy

az orosz hadsereg elfoglalta a harkivi régióban lévő Kruhljakivka települést.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a Kupjaszktól 20 kilométerre délre, egy közúti híd közelében található falu bevétele elzárta az ukrán erők elől az utat az Oszkil folyó jobb partjára. Kruhljakivka mellett halad el egy vasútvonal, amely Kupjanszkot a donyecki régió északi részén lévő, Kijev ellenőrzése alatt álló városokkal köti össze.

Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a Pervij Kanal orosz állami televízióban azt mondta, hogy az ukrán erők megkezdték az ostromlott Kurahove kiürítését.

Mindeközben Robert Fico szlovák miniszterelnök az orosz Rosszija 1 tévécsatorna 60 minut című műsorában szerdán arról beszélt:

az európai országoknak érdekükben állna, hogy a „nagyfiúk” tárgyalóasztalhoz üljenek, és megbeszéljék, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak,

ebben az értelemben Szlovákia nagyon aktív ország akar lenni.

Fico azt mondta, hogy ha szükséges, habozás nélkül kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Közölte: kötelességének tartja, hogy a Győzelem napja, a második világháború (európai) befejezésének 80. évfordulója alkalmából május 9-én Moszkvába látogasson.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentette: az orosz elnök nyitott arra, hogy külföldi kollégáival találkozzon. Hozzátette, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek a Putyin és a Fico közötti kapcsolatfelvételre.

„Támogatok minden olyan tervet, amelyben a béke szó szerepel, vagyis béketerveket. Jobb leülni a tárgyalóasztalhoz és két évig tárgyalni, mint hagyni, hogy a katonák két évig gyilkolják egymást”

– mondta Fico.

Szerinte

Kijev nem törekszik a konfliktus rendezésére, mert egy „győzelmi terv” nem állhat abból, hogy valaki felajánlja a területét arra, hogy nukleáris fegyvereket, valamint közepes és nagy hatótávolságú rakétákat állomásoztassanak rajta, amelyeket orosz célpontok ellen vethetne be.

Mint mondta, egy ember, aki nem akar eszkalációt, nem gondolkodhat így.

„Ilyen a terv, amelyet (Volodimir) Zelenszkij elnök ismertetett az Európai Tanácsban, de szerencsére az EU-ban él önfenntartási ösztön” – fogalmazott Fico.

Hangot adott véleményének, miszerint az európai országoknak érdekükben állna, hogy a „nagyfiúk” tárgyalóasztalhoz üljenek, és egy finom ebéd, jó bor mellett arról beszéljenek, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak.

„Ebben az értelemben a Szlovák Köztársaság nagyon aktív ország akar lenni” – mondta.

Kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy bárki is elhinné azt a nyugati mítoszt, amely szerint Oroszország Ukrajna után az Európai Unió megtámadását tervezi.

Megjegyezte, hogy „a média két éve azt a képet festi, hogy az orosz hadsereg minden fronton vesztésre áll”.

„Racionálisam semmi sem támasztja alá, hogy az Oroszországi Föderáció érdeke lenne, hogy az egész világgal konfliktusban álljon. Minek? Ha mindannyiunknak együtt kell működnünk, akkor együtt kell léteznünk mindannyiunknak. Ugyanakkor

Idézet
meg kell értenünk, hogy Ukrajnához hasonlóan Oroszországnak is szüksége van a saját biztonsági garanciákra. Ezt nagyon jól megértem, és (…) tudom, miért alakult ki ez a konfliktus 2022 februárjában”

– mondta a miniszterelnök.

„Néha eszembe jut egy kissé ironikus szlovák közmondás, amely szerint ha egy ember térdepel, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy letérdelt előtted. Lehet, hogy csak a cipőfűzőjét köti meg. És én ugyanerről beszélek önnek is. Ha valaki azt hiszi, hogy Oroszország térdel, az valójában csak azért van, mert az oroszok talán csak a cipőfűzőjüket kötik meg” – jelentette ki Fico Olga Szkabejeva műsorvezetőnek.

Hangot adott álláspontjának, miszerint

a több mint félmilliárd lakosú EU-nak, noha erős gazdasági egység, nincs saját külpolitikája, és ahelyett, hogy „az egyik meghatározó erő” lenne a világban, azt másolja, amit az Egyesült Államok mond neki.

A szlovák kormányfő képtelenségnek nevezte azt a verziót, amely szerint az Északi Áramlat gázvezetéket az ukrán búvárok robbantották fel, ahogy az a lapokban olvasható.

Fico nem zárta ki, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban újabb merényletet követhetnek el ellene, ugyanakkor értésre adta, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni. Kifogásolta, hogy a szlovák ellenzék még mindig maffiának, gyilkosoknak és Putyin ügynökeinek nevezi a kormánypártot, és kifejezte reményét „hogy felülkerekedik a józan ész, és másképp fogunk tekinteni arra a konfliktusra, amely ma Ukrajnában zajlik”.

Kreml: a magyar kormányfő „önálló álláspontja” imponálóbb, mint az európai diplomácia vezetőjéé
Orbán Viktor magyar kormányfő "önálló álláspontja" nagyobb elismerést kelt Moszkvában, mint az európai diplomácia vezetőjének rövidlátó politikája, de Oroszország nem kíván beleavatkozni az európai belügyekbe – jelentette ki kérdésre válaszolva Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján.
„A legcsekélyebb mértékben sem kívánunk beleavatkozni az európai belügyekbe. Bennünk nyilvánvalóan sokkal nagyobb elismerést kelt Orbán független és konstruktív irányvonala, mint az európai diplomácia vezetőjének (Josep Borrellnek, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének) meglehetősen rövidlátó és helyenként ellentmondásos irányvonala. Ez valóban így van. De természetesen egyáltalán nem akarunk beleszólni az Európa belső civakodásaiba” – mondta Peszkov arra az újságírói kérdésre válaszolva: mit gondol a Kreml arról, hogy Orbán tart egy készülő brüsszeli összeesküvéstől, amelynek célja magyarországi kormányváltás volna.
A magyar miniszterelnök korábban az X közösségi oldalon azt írta: nyílt összeesküvés folyik Magyarország ellen Manfred Webernek, az Európai Néppárt vezetőjének és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a vezetésével. Szerinte az a céljuk, hogy leváltsák a magyar kormányt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 05., csütörtök

Zelenszkij a katonái „figyelmébe ajánlotta” Orbán Viktort

„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.

Zelenszkij a katonái „figyelmébe ajánlotta” Orbán Viktort
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Ukrajna provokációt kiált a magyar hadifoglyok elengedése miatt

A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.

Ukrajna provokációt kiált a magyar hadifoglyok elengedése miatt
2026. március 05., csütörtök

Súlyos börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy Ukrajna javára történő kémkedéssel vádolt román állampolgárt

Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.

Súlyos börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy Ukrajna javára történő kémkedéssel vádolt román állampolgárt
2026. március 05., csütörtök

Azerbajdzsánban is iráni drónok csapódtak be

Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.

Azerbajdzsánban is iráni drónok csapódtak be
Azerbajdzsánban is iráni drónok csapódtak be
2026. március 05., csütörtök

Azerbajdzsánban is iráni drónok csapódtak be

Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Az iráni Forradalmi Gárda nyugtat: „csak” az amerikai, izraeli és európai hajók nem haladhatnak át a Hormuzi-szoroson

Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.

Az iráni Forradalmi Gárda  nyugtat: „csak” az amerikai, izraeli és európai hajók nem haladhatnak át a Hormuzi-szoroson
2026. március 05., csütörtök

Ukrajna bekérette a magyar ügyvivőt a magyar hadifoglyok elengedése miatt, késlekednek a fegyverszüneti tárgyalások

Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.

Ukrajna bekérette a magyar ügyvivőt a magyar hadifoglyok elengedése miatt, késlekednek a fegyverszüneti tárgyalások
2026. március 05., csütörtök

Nem korlátozza a szenátus Trump háborús jogköreit, folytatódnak az Irán elleni csapások

Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.

Nem korlátozza a szenátus Trump háborús jogköreit, folytatódnak az Irán elleni csapások
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Ukrajnai magyar hadifoglyokat adott át az orosz elnök Szijjártó Péternek Moszkvában

Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.

Ukrajnai magyar hadifoglyokat adott át az orosz elnök Szijjártó Péternek Moszkvában
2026. március 04., szerda

Elhalasztották az iráni ajatollah temetését, akinek a likvidálásáról részleteket hoztak nyilvánosságra

Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.

Elhalasztották az iráni ajatollah temetését, akinek a likvidálásáról részleteket hoztak nyilvánosságra
2026. március 04., szerda

Több mint 170 állampolgárt telepít haza Egyiptomból Románia a közel-keleti háború miatt

Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.

Több mint 170 állampolgárt telepít haza Egyiptomból Románia a közel-keleti háború miatt
Hirdetés
Hirdetés