
Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine
A széles körű orosz támadásoknak ellenállni próbáló Ukrajnában „nagyon nehéz a helyzet” annak ellenére, hogy az ukrán erők az elmúlt napokban értek el harci sikereket, például visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést – jelentette ki hétfő éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij elnök.
2022. március 29., 08:352022. március 29., 08:35
Leszögezte, hogy az ország számos részében heves harcok zajlanak, így Csernyihiv, Szumi, Harkiv városoknál, a Donyec-medencében és Dél-Ukrajnában. Kijev északi részét továbbra is az orosz erők ellenőrzik, és Irpinynél is folytatódnak az összecsapások. Az elnök azt mondta, hogy a támadókat jelentős veszteségek érték, de ez nem állítja meg őket.
és kifogásolta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb mértékű fokozását egyelőre arra az esetre helyezték kilátásba, ha Moszkva vegyi fegyvert vet be. Az ukrán elnök egyebek között az orosz olajexport átfogó korlátozását sürgette.
Bírálta Zelenszkij, hogy az orosz erők ismét megakadályozták több humanitárius folyosó működtetését, elsősorban Mariupol kikötővárosnál. Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője nem sokkal korábban arról számolt be, hogy vasárnap Mariupolból és a luhanszki szakadár területről 1099 civilt sikerült kimenekíteni.

Az ukrán erők visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést – közölte hétfőn Olekszandr Markusin, a város polgármestere a Telegram üzenetküldő portálon.
Ukrán tisztségviselők már korábban is illették ezzel a váddal a támadókat, egyebek között Harkivnál.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfő éjjel a PBS amerikai televíziónak adott interjút, és ebben arról is beszélt, hogy Oroszország atomfegyvert csak abban az esetben vetne be, ha létében fenyegetné veszély, és „akármilyen legyen is az ukrajnai hadművelet kimenetele”, erre nem lehet szükség. Megerősítette egyúttal, hogy Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét. Kijelentette azt is, hogy polgári lakóházakat az orosz erők nem támadnak.
A brit hírszerzés friss jelentésében arról számolt be, hogy a Wagner orosz magánbiztonsági cég jelentős erőket vezényelt Kelet-Ukrajnába. Az értesülés szerint ezer fegyveresről is szó lehet, akiket magas rangú parancsnokok irányítanak.
Mint Dmitro Kuleba külügyminiszter elmondta, az ukrán fél legalább a humanitárius kérdésekben szeretne előrelépéseket tenni, de kiemelt céljuk továbbra is a tűzszünet elérése. Oroszország kérései közé tartozik, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-hoz való csatlakozásról. Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök azt mondta, hogy hajlandó kompromisszumot kötni ebben a kérdésben. A várhatóan megvitatásra kerülő egyéb kényes kérdések között szerepel az Ukrajna keleti részén lévő, szakadárok által ellenőrzött régiók sorsa, valamint az Oroszország által 2014-ben hivatalosan is elcsatolt Krím státusza.
Kedd hajnali beszámolók szerint különben az ukrán delegáció megérkezett Isztambulba, a küldöttséget Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, valamint Mihail Podoljak, az elnöki hivatal vezetője irányítja.

Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor találkozhat, ha majd közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szerb sajtónak hétfőn Moszkvában.
António Guterres ENSZ-főtitkár közben hétfőn azt kezdeményezte, hogy a több mint egy hónapja orosz támadás alatt álló Ukrajnában
Az ENSZ New York-i székhelyén nyilatkozva a főtitkár bejelentette, hogy megbízta a humanitárius ügyekért felelős helyettesét a tűzszünetre vonatkozó tárgyalások lebonyolításával, és Martin Griffiths már fel is vette a kapcsolatot a felekkel.
„Érdemi párbeszédet kell létrehozni mindkét féllel a humanitárius tűzszünet lehetőségéről” – fogalmazott Guterres, hozzátéve, hogy reményei szerint Griffiths hamarosan ellátogat Moszkvába és Kijevbe is.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapban az ENSZ humanitárius szervezetei a háború által sújtott közel 900 ezer embernek nyújtottak segítséget az élelmezés, valamint a fedélhez és a higiéniai ellátáshoz jutás terén.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!