
Fotó: Volodimir Zelenszkij/Facebook
Ukrajna 2024-ben nemcsak védekezik az országot támadó orosz hadsereg ellen, hanem új ellentámadást is készít elő – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a FoxNews amerikai hírtelevíziónak az ukrajnai frontvonal közelében adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál pénteken szemlézett.
2024. február 23., 22:102024. február 23., 22:10
Zelenszkij megjegyezte, hogy egy olyan országgal, mint Oroszország, még a védekezés is nagy feladat és kihívás. Arra reagálva, hogy a Nyugat tavaly hatékonyabb ellentámadásra számított, az elnök hangsúlyozta: az ellentámadás során a katonák életére is gondolni kell.
– jelezte. Hozzátette, hogy egyaránt fontos a déli és a keleti országrész védelme, utóbbiban szavai szerint több mint kétszázezer orosz katona tartózkodik.
„Természetesen új ellentámadást, új hadműveletet készítünk elő, ami még sok mindentől függ” – emelte ki.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az előző ellentámadás sikeresebb lett volna-e, ha Ukrajna időben megkapta volna a szükséges fegyvereket, Zelenszkij kijelentette: a múltról beszélni nem érdemes.
Megerősítette ugyanakkor, hogy Ukrajnának nagy szüksége van Patriot rendszerekre légtere védelmében, és nagy, legalább 300 kilométer hatótávolságú fegyverekre, amelyekről Kijev jelenleg tárgyal partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal. Az elnök szerint most nem kiegyenlítettek az erőviszonyok a harctéren.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna számára fontos, hogy az amerikai kongresszus támogassa az országának nyújtandó további katonai segítséget.
„Túlélnek-e az ukránok a kongresszus támogatása nélkül? Természetesen igen, de nem mindannyian. Még nem tudjuk, milyen ára lenne ennek Ukrajna számára, és azt, hogy a világ készen áll-e erre. Ez mindenki számára tragédia volna, nem csak az ukránoknak” – fogalmazott az államfő.
– szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy kibékülne-e azzal, hogy Ukrajna területének 20 százaléka Oroszország ellenőrzése alatt maradjon, viszont a szuverén terület 80 százaléka a NATO és az EU tagja lenne, az elnök megjegyezte, hogy a médiában hangzottak el ilyen felvetések, de hivatalosan nem.
„Jól ismerjük az Oroszországgal fennálló kapcsolataink alakulását. Volt egy befagyott konfliktusunk, az elején elfoglalták Krímet és a Donbászt, majd voltak dokumentumaink: a minszki megállapodás, a normandiai formátum Németországgal, Franciaországgal és Oroszországgal. Történtek fogolycserék, voltak tűzszüneti megállapodások, vagyis olyasmik, amiket most sok ország követel tőlünk, hogy véget vessünk a háborúnak. Itt azonban nem csak területekről van szó, hanem a biztonságunkról is. Putyin addig nem áll le, amíg nem veszít ebben a háborúban” – fejtette ki, leszögezve, hogy Ukrajnának egyetlen négyzetméter sem kell egy másik ország területéből.
Hangsúlyozta: Ukrajnától ne követeljen senki újabb meddő minszki megállapodást, és nincs szükségük új befagyott konfliktusra sem.
Szerinte ha a dokumentumról megállapodnak, és Ukrajna pozíciója erős lesz, akkor tárgyalásos úton véget lehet vetni a háborúnak. Ismételten hangsúlyozta, hogy a háború diplomáciai befejezése csakis az ukrán béketerv alapján lehetséges, amely előírja az összes, Oroszország által megszállt ukrán terület felszabadítását.
Zelenszkij kijelentette, hogy Donald Trump volt amerikai elnök nem tudja 24 órán belül befejezni az Ukrajna elleni orosz háborút – mint ahogy korábban állította –, és ismét megkérte arra, hogy látogasson el a frontvonalra, nézze meg a saját szemével, és utána fejtse ki elképzeléseit a rendezésről.
Az elnök kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők vesztesége az ötszöröse az ukrán hadseregének, számokat azokban nem közölt. Valerij Zaluzsnij főparancsnok és az ukrán hadvezetés több tagjának leváltását kommentálva, megismételte, hogy frissítésre, átalakításra és irányváltásra volt szükség a fegyveres erőknél.
„Technológiailag fejlettebbeknek, kevésbé bürokratikusoknak és gyorsabbaknak kell lennünk. Az idő esetünkben nemcsak pénz, hanem emberek élete is” – mutatott rá az ukrán elnök.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
szóljon hozzá!