
Fotó: Pinti Attila
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a francia forradalom jelmondatát idézve azt kérte szerdán Franciaországtól, hogy segítsen véget vetni a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak Ukrajnában.
2022. március 23., 17:562022. március 23., 17:56
2022. március 23., 19:152022. március 23., 19:15
„Azt várjuk Franciaországtól, az önök vezető szerepétől, az önök erejétől, hogy vessen véget a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak (...) hogy segítsen helyreállítani Ukrajna területi integritását” – fogalmazott az ukrán elnök a francia nemzetgyűlés és szenátus tagjaihoz videókonferencia keretében intézett beszédében.
„Biztos vagyok benne, hogy pontosan tudják, mi történik Ukrajnában, hogy ez miért történik, és hogy ki a felelős érte” – mondta negyedórás beszéde kezdetén Volodomir Zelenszkij. „Önökhöz, tisztességes, racionális és bátor emberekhez szólok. Hogyan állítsuk meg ezt a háborút és állítsuk helyre a békét Ukrajnában? A válaszok jelentős része az önök kezében, a mi kezünkben van” – tette hozzá, mielőtt arra kérte a parlament két házának tagjait, hogy egyperces néma csenddel emlékezzenek meg az orosz támadások civil áldozatairól, a nőkről és a gyerekekről.
– hangsúlyozta az ukrán elnök, elítélve a menekülő civilek elleni támadásokat, és emlékeztetett arra is, hogy a háború kezdete óta több újságírót is megöltek Ukrajnában.
A mariupoli orosz bombázások rombolásait Volodomir Zelenszkij a verduni csatával állította párhuzamba: ez az első világháború egyik legfontosabb és leghosszabb csatája volt a nyugati fronton 1916-ban a francia és a német erők között.
Az ukrán elnök a „közös értékeinkre, egységünkre és az eltökéltégre” hivatkozva kérte Franciaországtól, hogy
Volodomir Zelenszkij kitért Ukrajna kérelmére az Európai Unióhoz történő csatlakozásról.
„Reméljük, hogy az Európai Unió soros francia elnöksége alatt különleges és történelmi döntés születik Ukrajna uniós csatlakozásának támogatására” – mondta.
A hírtévék és -rádiók által élőben közvetített ünnepélyes parlamenti ülésen Volodomir Zelenszkij azt kérte az Oroszországban működő francia vállalatoktól, hogy ne támogassák többet az orosz „háborús gépezetet”.
– jelentette ki az ukrán elnök. Hozzátette: „abba kell hagyniuk az erőszak, a gyerekek és a nők gyilkolásának finanszírozását. Mindenki emlékezni fog majd arra, hogy az értékek többet értek, mint az anyagi haszon”.
A Leroy Merlin barkácsáruház-láncnak Franciaország után a második legfontosabb piaca Oroszország, ahol 36 ezer munkavállalót foglalkoztat 107 üzletében, amely 62 orosz városban található. A cég ukrajnai leányvállalatának dolgozói hétfőn azt kérték az anyavállalattól, hogy szüntesse be tevékenységét Oroszországban, miután bombatámadás érte a cégcsoport egyik kijevi üzletét.
A Renault autógyárnak is Oroszország a második legjelentősebb piaca. A francia vállalat az AvtoVAZ csoport révén van jelen Oroszországban, a cég március közepén felfüggesztette a termelést, miután az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók miatt egyes alkatrészekből ellátási hiány alakult ki.
Az ukrán elnök két és fél héttel a francia elnökválasztás első fordulója előtt szólt a parlament tagjaihoz, akik között három olyan államfőjelölt – Marine Le Pen, a szuverenista Nemzeti Tömörülés, Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország és Nicolas Dupont-Aignan, a szintén szuverenista Talpra, Franciaország nevében – is helyet foglalt, akit az ukrajnai háborút megelőzően Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közelállóként tartottak számon. Azóta valamennyien elítélték az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben – mondta el Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!