Hirdetés

Zelenszkij: a gabonaegyezményből való orosz kilépés és zsarolás miatt már a kínaiak sem kapták meg az ukrán gabonát

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Péntek hajnalban, zsinórban a negyedik napon is megszólaltak a légvédelmi szirénák a Fekete-tenger partján fekvő ukrán kikötővárosban, ugyanakkor az orosz hadsereg az előző napokkal ellentétben ezúttal mégsem intézett légicsapást a város ellen – közölte a CNN.

Hírösszefoglaló

2023. július 21., 09:582023. július 21., 09:58

Mint ismeretes, miután Oroszország a hét elején közölte, hogy kilép az ukrán gabona szállítását lehetővé tevő fekete-tengeri gabonaegyezményből, folyamatosan támadta a gabonaszállítás t lehetővé tevő kikötői infrastruktúrát.

Emellett Moszkva azzal zsarol, hogy hadviselő félnek tekint minden olyan országot, amelynek hajói Ukrajnába tartanak, mivel feltételezhetően katonai eszközöket szállítanak.

Hirdetés

Ennek kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram közösségi oldalon közzétett legutóbbi videóüzenetében arról beszélt: az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország az odesszai régió elleni támadásával meghiúsította hatvanezer tonnányi mezőgazdasági termék Kínába szállítását.

„A terroristák ezen csapása azt bizonyítja, hogy nem csak Ukrajna és nem csak népünk élete a célpontjuk. Körülbelül egymillió tonna élelmiszert tároltak a megtámadott kikötőkben.

Pontosan annyit, amennyit már régen el kellett volna szállítani afrikai és ázsiai országokba. Az orosz terrort aznap éjjel leginkább megszenvedő kikötői terminálban 60 ezer tonna mezőgazdasági terméket tároltak, amelyet Kínába szántak. Tehát ez mindenkit érint” – fejtette ki az államfő.

Ukrán beszámolók szerint a szerdára virradó éjjel indított orosz támadások következtében hatvanezer tonna gabona pusztult el Csornomorszk kikötőjében. Az orosz erők minden nap támadják a térséget hétfő óta, miután Moszkva egyoldalúan kilépett a gabonaegyezségből.

Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtöki Twitter-bejegyzésében

bírálta a lengyel vezetést azon fenyegetéseik miatt, amelyekben kilátásba helyezték országuk határainak lezárását az ukrán gabona előtt.

Arra figyelmeztetett, hogy a világ a globális élelmiszerválság küszöbén áll.

„Demokrácia az, amikor a kormány végrehajtó hatalomként működik, nem pedig kampányközpontként” – jegyezte meg Sztefanyisina. Emlékeztetett arra, hogy a Fekete-tengeren jelenleg nem lehetséges az ukrán export, ami miatt a világ ismét a globális élelmiszerválság küszöbén áll. Felszólította Ukrajna európai partnereit, hogy működjenek együtt a globális élelmezésbiztonság és Ukrajna gazdasági túlélése érdekében, ami akadálytalan ukrán exportot jelentene az EU-ba. Át kell tekinteni egy kompenzációs mechanizmust azon ukrán gazdálkodók számára is, akik életük kockáztatása mellett dolgoznak a földeken – sürgette a miniszterelnök-helyettes.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kijelentette, hogy az Európai Unió a tengeri szállításokat szavatoló gabonaegyezmény orosz meghiúsítása után kénytelen lesz szárazföldön növelni az ukrán gabonaszállítást.

Öt közép-európai EU-tag – Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – azonban közösen kérte az EU-t a szeptember közepéig érvényben lévő ukrán gabonaimport tilalmának további meghosszabbítására. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig azzal fenyegetőzött, hogy szeptember 15. után nem nyitja meg a lengyel-ukrán határt a gabonatermékek előtt, ha lejár az Európai Bizottság ukrán gabonaimportra vonatkozó moratóriuma - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának ülésébe bekapcsolódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – a tárca sajtószolgálatának közleménye szerint – úgyszintén

arra szólította fel az EU-t és a tagországokat, hogy sürgősen bővítsék ki az ukrán gabonaexport összes elérhető útvonalát, elfogadhatatlannak nevezve a gabonaszállítás korlátozását.

A tárcavezető kiemelte, hogy miközben Oroszország felrúgta a gabonamegállapodást, csapásokat mér az ukrán kikötőkre, és ily módon próbál többlet bevételhez jutni az emelkedő élelmiszerárak révén, Ukrajnának és az EU-nak minden erőfeszítést meg kell tennie az Ukrajnából származó élelmiszerexport megkönnyítése érdekében, különösen az alternatív szállítási folyosók kapacitásának maximalizálásával. Elsősorban a dunai, az adriai és a balti közlekedési folyosók közös fejlesztését szorgalmazta.

Eközben csütörtökön megyei és városi közigazgatási vezetők azt közölték: Odesszában és Mikolajivben is életét vesztette egy-egy helyi lakos az orosz erők dél-ukrajnai régiókat ért támadásában.

Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója arról számolt be a Telegram közösségi oldalon, hogy

Odesszában egy polgári épület biztonsági őre meghalt a támadás miatt, nyolcan megsebesültek, köztük a katasztrófavédelem három munkatársa.

A kormányzó közölte, hogy Odesszában megrongálódott a kínai főkonzulátus épülete az orosz támadás következtében, kitörtek az épület ablakai.

Anatolij Petrov, Mikolajiv polgármesterének tájékoztatása szerint Mikolajivban egy halálos áldozata volt a támadásnak, és a mentést végzők nap közben emeltek ki egy újabb sebesült férfit a romok alól. Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzójának korábbi közlése szerint a megyeszékhelyen 19-en sebesültek meg, köztük öt gyermek. Károk keletkeztek legalább öt többszintes lakóépületben és mintegy 15 garázsban.

Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem 18 légi célpontot semmisített meg abból a 19 robotrepülőgépből és 19 drónból, amelyet az orosz erők az éjjel indítottak.

Jurij Ihnat, a légierő szóvivője ezzel összefüggésben elmondta, hogy az Oniksz típusú orosz robotrepülőgépek felderítése és megsemmisítése azért nehéz, mert óránként több mint 3 ezer kilométeres sebességgel repülnek, és a célpont megközelítése során képesek alig 10-15 méterrel a víz felett repülni. Az elektronikus hadviselés azonban szerinte segítséget jelent az ilyen típusú rakéták elleni küzdelemben.

„Ezért láthatjuk, hogy nem minden rakéta éri el célját” – jegyezte meg a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának pontosan a déli régiókat, a kikötővárosokat kell megerősítenie ballisztikus fegyverek elleni eszközökkel. Szerinte a Patriot vagy a SAMP/T rendszerek megfelelő védelmet nyújthatnának ennek a térségnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – reagálva a Dél-Ukrajnát ért támadásra – a Telegramon kijelentette, hogy „az ukránok átvészelik a háború nehéz időszakait, és szembeszállnak a gonosz állam, Oroszország csapásaival”.

„Odessza. Mikolajiv. Az orosz terroristák folytatják országunk életének elpusztítására tett kísérleteiket. Sajnos, vannak sebesültek, vannak halottak. Részvétem a családnak és a barátoknak! De a gonosz államnak nincsenek olyan rakétái, amelyek erősebbek lennének, mint a mi akaratunk, hogy életeket mentsünk, támogassuk egymást és győzzünk” – fogalmazott az elnök.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a BBC ukrán kiadásának adott interjújában leszögezte, hogy minden feltétel adott a Donyeck megyei Bahmut visszafoglalásához,

ráadásul tízszer kevesebb veszteséggel, mint amennyit az orosz támadók szenvedtek el a város elfoglalására tett kísérleteik közepette.

Bahmut szerinte elsősorban azért stratégiai jelentőségű, mert közúti csomópont és egyben a katonai útvonalak középpontja.

Ezenkívül különféle domináns magaslatok találhatók a város körül, amelyek lehetővé teszik a város szélén lévő terület nagy részének ellenőrzését – tette hozzá. A parancsnok hibának nevezte, hogy a Wagner orosz magánhadsereg benyomult Bahmutba, mert hatalmas veszteségek elszenvedése után szerinte a zsoldoscsoport elvesztette harcképességét.

Kijev elkezdte bevetni az amerikai kazettás bombákat

Kijev elkezdte használni az Egyesült Államok által szállított kazettás bombákat és lőszereket – közölte a Fehér Ház helyi idő szerint csütörtökön.
Arra a kérdésre, hogy a washingtoni kazettás bombákat Kijev telepíti- és használja-e, a Fehér Ház szóvivője igennel válaszolt. John Kirby szerint e fegyverek frontvonalra történő telepítésére nagyjából az elmúlt héten került sor. Az ukrán erők megfelelően és hatékonyan alkalmazzák őket, és valóban hatással vannak az orosz védelmi alakzatokra és Moszkva védelmi manővereire – tette hozzá a szóvivő.
Joe Biden amerikai elnök a CNN amerikai hírtelevízió által július elején sugárzott interjúban azt mondta, hogy „nagyon nehéz döntést” hozott e fegyverek Ukrajnának történő szállításáról, amit azzal indokolt, hogy Kijev „kifogyott a lőszerekből”.
A kazettás bombák akár több száz apró robbanótöltetet is szétszórhatnak, amelyek a talajban maradva a konfliktus befejeződése után a polgári lakosság számára is kockázatot jelentenek. Aki a kazettás lőszerek által beterített területen tartózkodik, nagy valószínűséggel meghal vagy súlyosan megsérül.
Használatukat számos ország betiltotta egy 2008-ban Oslóban aláírt egyezmény alapján. Ennek a megállapodásnak viszont nem részese sem Oroszország, sem az Egyesült Államok és Ukrajna sem.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija-1 közszolgálati televíziós csatornának adott, vasárnap sugárzott interjújában hangsúlyozta, hogy „Oroszországnak jó készletei vannak kazettás bombákból”, és azzal fenyegetett, hogy a frontvonalon is beveti őket, ha Kijev ilyen típusú fegyvert használna.
Az ukrán hadsereg viszont a konfliktus kezdete óta azzal vádolja Moszkvát, hogy használja a kazettás bombákat és lőszereket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára

Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány

Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány
2026. március 09., hétfő

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek

A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek
2026. március 09., hétfő

Elemző: nem jött be a Hormuzi-szoros lezárása Irán számára, Teherán ellen fordul a lépés

Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.

Elemző: nem jött be a Hormuzi-szoros lezárása Irán számára, Teherán ellen fordul a lépés
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt

Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt
Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt
2026. március 09., hétfő

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt

2026. március 09., hétfő

Iráni konfliktus: Románia kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását

Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.

Iráni konfliktus: Románia kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását
2026. március 09., hétfő

Zelenszkij szerint több mint 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel, Kijev visszakéri a lefoglalt vagyont

Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.

Zelenszkij szerint több mint 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel, Kijev visszakéri a lefoglalt vagyont
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Ali Hamenei fiát választották Irán új legfőbb vezetőjévé

Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.

Ali Hamenei fiát választották Irán új legfőbb vezetőjévé
2026. március 08., vasárnap

Evakuálás a Közel-Keletről: közel 200 román állampolgárt hoznak haza vasárnap

A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.

Evakuálás a Közel-Keletről: közel 200 román állampolgárt hoznak haza vasárnap
2026. március 08., vasárnap

Olajraktárakat és repülőteret ért az eddigi legintenzívebb légicsapás Iránban

Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.

Olajraktárakat és repülőteret ért az eddigi legintenzívebb légicsapás Iránban
Hirdetés
Hirdetés