
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
„Szívből jövő köszönetet” mondott pénteken Kanadának Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország elleni háborúban nyújtott segítségért, mondván, hogy Ottawa segítsége ezrek életének a megmentéséhez járult hozzá.
2023. szeptember 23., 11:012023. szeptember 23., 11:01
2023. szeptember 23., 11:032023. szeptember 23., 11:03
Volodimir Zelenszkij a kanadai parlamentben mondott beszédet. A Justin Trudeau vezette kanadai kormány az egyik leghangosabb támogatója Ukrajna védelmének az orosz invázió február 24-i kezdete óta.
„Az Ukrajnának nyújtott kanadai támogatás fegyverekkel és felszereléssel lehetővé tette a számunkra, hogy életek ezreit mentsük meg” – mondta az ukrán elnök, aki most látogatott először Kanadába a háború kezdete óta.
„Kanada vezető szerepe a háború és a terror miatt Oroszország ellen elrendelt szankciók ügyében valóban felbátorított másokat a világon, hogy kövessék az önök példáját” – mondta Volodimir Zelenszkij a hallgatóság hangos tapsa közepette.
„Oroszország így soha nem hozza vissza a népirtást Ukrajnába, és nem is fogja megpróbálni, Moszkvának egyszer s mindenkorra veszítenie kell, és veszíteni is fog” – tette hozzá Zelenszkij.
Röviddel az ukrán elnök beszéde előtt Justin Trudeau bejelentette, hogy
Ottawa kiképzőket is küld majd Ukrajnába, akik segítenek az ukrán pilótáknak a nyugati F-16-os vadászgépek vezetésére való kiképzésében – mondta Trudeau.
„Tovább fogunk dolgozni nyugati partnereinkkel, közöttük a NATO-val, hogy határozott támogatást nyújtsunk. Folytatjuk a gazdasági segítségnyújtást is a jövő évben Ukrajna számára, hogy erős, dinamikus és virágzó demokratikus ország maradhasson” – mondta Justin Trudeau.
Kanadában 1,4 millió ukrán származású lakos él, a harmadik legtöbb Ukrajna és Oroszország után.
munkalehetőséggel és háromévi tartózkodási engedéllyel a háború elől menekülők ideiglenes elhelyezését célzó támogatási program keretében.
Volodimir Zelenszkij Washingtonból utazott Kanadába, ahol csütörtökön Joe Biden amerikai elnökkel találkozott, és felszólította az amerikai törvényhozókat, folytassák a támogatást, miután egyes republikánusok megkérdőjelezik, hogy a kongresszusnak jóvá kell-e hagynia további segítséget. Zelenszkij Ottawából Torontóba utazik, ahol üzleti találkozón vesz részt és beszédet mond egy nagygyűlésen.
Eközben a brüsszeli testület pénteken arról tájékoztatott, hogy
Az Európai Unió azért hozta létre ezt a pénzügyi eszközt, hogy stabil, kiszámítható és jelentős pénzügyi támogatással segítsen Ukrajnának fedezni az azonnali finanszírozási szükségleteit 2023-ban. A pénteki kifizetéssel együtt Ukrajna idén már 13,5 milliárd eurót kapott a makroszintű pénzügyi támogatás plusz (MFA+) eszköz keretében.
A támogatás segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy továbbra is folyósítsa a béreket és nyugdíjakat, és fenntartsa az alapvető közszolgáltatásokat, például működtesse a kórházakat és az iskolákat, illetve gondoskodjon a lakóhelyüket elhagyó személyek lakhatásáról.
például az energetikai infrastruktúrát, a vízvezetékeket, a közlekedési hálózatokat, az utakat és a hidakat – áll a közleményben.
A pénteki kifizetés előzménye, hogy az Európai Bizottság július 25-én megállapította: Ukrajna továbbra is megfelelő előrehaladást ért el a megállapodás szerinti szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és eleget tett a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználását biztosító jelentéstételi követelményeknek. Ukrajna jelentős előrelépést tett a jogállamiság megerősítése, a pénzügyi stabilitás javítása és a gázrendszer működésének hatékonyabbá tétele terén, és javította az üzleti klímát is – tette hozzá a testület.
Ez magában foglalja az EU központi kasszájából, a tagállamokból és az európai pénzügyi intézményekből Ukrajnának nyújtott pénzügyi, humanitárius, sürgősségi költségvetési és katonai támogatást, valamint a háború elől menekülő ukrán állampolgárok szükségleteinek kielégítésére rendelkezésre bocsátott forrásokat.
Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy június 20-án javaslatot tett egy célzott eszköz létrehozására is, amely kiszámítható és rugalmas támogatást nyújt Ukrajnának a 2024-2027 közötti időszakra, összesen legfeljebb 50 milliárd euró összegben.
ATACMS-rakétálat kaphat Ukrajna
Joe Biden amerikai elnök közölte ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, hogy az Egyesült Államok kis számú nagy hatótávolságú rakétát fog biztosítani az Oroszországgal vívott háború megsegítésére – mondta három amerikai tisztségviselő és egy, a megbeszéléseket ismerő kongresszusi tisztviselő pénteken az NBC Newsnak.
A tisztségviselők, akik nem voltak felhatalmazva arra, hogy nyilvánosan beszéljenek, nem mondták meg, hogy a rakétákat mikor fogják leszállítani, vagy hogy mikor lesz nyilvános bejelentés.
Ukrajna hónapok óta kérte a hadsereg taktikai rakétarendszerét, az ATACMS-t, amely lehetővé tenné Kijev számára, hogy akár közel 300 kilométerről is támadhasson célpontokat, megsemmisítve ezzel az orosz frontvonalak mögötti utánpótlási vonalakat, vasutakat, valamint parancsnoki és irányítási helyeket. Védelmi tisztviselők szerint az Egyesült Államoknak nincs nagy készlete a hagyományos tüzérségnél nagyobb mennyiségű robbanóanyaggal felszerelt ATACMS-ekből, amelyeket Ukrajna rendelkezésére bocsátana. Emellett Washingtonban egyesek ellenzik ezen fegyverek szállítását, mivel attól tartanak, hogy az kiszélesítené az Oroszországgal vívott háborút.
A kongresszusi tisztviselő szerint még mindig vita van arról, hogy milyen típusú rakétákat küldenének, és mennyit szállítanának Ukrajnának. Hozzátették, hogy a kelet-európai országok már átadták Ukrajnának fegyverkészleteik nagy részét.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!