Fotó: Facebook/Antony Blinken
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy egy szélesebb körű konfliktus megelőzésére összpontosít a közel-keleti „mély feszültség” pillanatában.
2024. január 08., 08:022024. január 08., 08:02
Ezt Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnökkel és külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján mondta vasárnap Dohában.
Ez állt a középpontjában az Erdogan elnökkel és Micotakisz miniszterelnökkel tegnap, ma reggel Abdullah jordániai királlyal folytatott megbeszéléseknek, valamint az emírrel és a miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseimnek” – mondta.
A miniszter a hétvégén Jordánia vezetőivel is találkozott, ahol az ország királya, II. Abdullah figyelmeztette Blinkent a „folytatódó gázai háború katasztrofális következményeire”, és felszólított „a szörnyű humanitárius válság megszüntetésére”.
Abdullah király megismételte az Egyesült Államok szerepének fontosságát az azonnali gázai tűzszünet érdekében kifejtett nyomásgyakorlásban és a megfelelő és fenntartható segélyszállítmányok, humanitárius és orvosi segélyek Gázába történő eljuttatásának biztosításában – áll a közleményben.
Eközben Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani katari miniszterelnök és külügyminiszter szerint
Korábban egy amerikai tisztségviselő a CNN-nek azt mondta: Izrael hajtotta végre múlt kedden Bejrútban azt a csapást, amely megölte a Hamász magas rangú vezetőjét, Száleh al-Arúrit. Izrael viszont nem vállalta a felelősséget.
Az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel vasárnap Dohában tartott közös sajtótájékoztatón Al-Thani-t arról kérdezték, hogy Arúri halála hatással lehet-e az október 7-i támadások után a Gázai övezetben még mindig fogva tartott több mint 100 túsz kiszabadításáról szóló tárgyalásokra.
– mondta Al-Thani.
Katar központi szerepet játszott a túsztárgyalások közvetítésében, és a kihívások ellenére a tárgyalási folyamat folytatódik, mondta Al-Thani.
„Nem adjuk fel; haladunk előre. Folytatjuk a tárgyalásokat a felekkel, és igyekszünk minél hamarabb olyan megállapodást elérni, amely segítséget nyújthat a humanitárius segítségnyújtáshoz és a túszok szabadon bocsátásához” – mondta.
Egyébként Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője még szombaton arról beszélt:
és nagyjából 8 ezer fegyveressel végeztek azon a területen.
Az izraeli hadsereg több tízezer fegyveren túl dokumentumok millióit foglalta le a művelet során. A Gázai övezet északi részén a háború kezdetekor mintegy 14 ezer terrorista lehetett. Az izraeli katonáknak sok parancsnokkal is sikerült végezniük – hangoztatta a szóvivő.
A hadműveletek során számos alagutat találtak, amelyeket leromboltak. Csak a dzsabalíjai menekülttábor alatt 8 kilométer hosszú alagút rejtőzött, amelynek mintegy 40 bejárata volt.
Az övezet északi részén a Hamász már nem tud szervezett módon működni – jelentette ki Hagari. Dzsabalíjában még vannak terroristák, de már szervezettség és parancsnokok nélkül tevékenykednek – tette hozzá, megjegyezve ugyanakkor: továbbra is számítanak arra, hogy rakétákat lőnek majd ki Izrael felé ebből a térségből.
Hagari az online tájékoztatón közölte: mostantól arra összpontosítanak, hogy megsemmisítsék a Hamász hálózatát a Gázai övezet középső és déli részén is.
Izraeli elnök: nem Izrael hivatalos álláspontja a palesztinok kitelepítése
A palesztinok Gázából való kitelepítése „egyenesen, hivatalosan és egyértelműen” nem Izrael álláspontja – jelentette ki vasárnap Jichák Hercog izraeli elnök.
Az NBC tévécsatorna egyik műsorában Hercogot arról kérdezték, hogy az izraeli kormány hivatalos álláspontját tükrözik-e az egyes kormánytagok által nemrégiben tett megjegyzések, amelyek a palesztinok Gázából való erőszakos kitelepítését szorgalmazták. Hercog azt mondta, hogy ez „egyáltalán nem az izraeli kormány, az izraeli parlament vagy az izraeli közvélemény” álláspontja, de hozzátette: „Egy olyan társadalomban, ahol a szólásszabadság nemzeti DNS-ünk alapja, az emberek azt mondhatnak, amit akarnak”.
Az izraeli elnök azt mondta, hogy kollégái „a Gázai övezet szándékos elhagyásáról beszéltek, de... én nyíltan, hivatalosan és egyértelműen azt mondom, hogy ez nem az izraeli álláspont”.
Hercog arról is beszélt, hogy Izrael eltökélt szándéka, hogy „aláássa a Hamász terrortevékenységének képességét az egész világon és természetesen Izraelben”.
Elmondta, hogy országa „teljes mértékben hálás” Joe Biden amerikai elnöknek az Izrael támogatásában tanúsított „rendíthetetlen álláspontjáért”, és hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter közelgő izraeli látogatása „újabb kifejezése annak a hatalmas hatásnak és fontosságnak, amelyet az Egyesült Államok a konfliktus irányát és a konfliktusból való kilépést illetően tulajdonít”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!