Figyelmeztetés. Marco Rubio Washington aggályait ismertette a NATO jövője kapcsán
Fotó: X/Marco Rubio
A NATO problémái részben az európai védelmi képességek leromlásából származnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán.
2026. január 29., 10:022026. január 29., 10:02
2026. január 29., 10:222026. január 29., 10:22
A miniszter a washingtoni Kongresszus egy Venezueláról tartott bizottsági meghallgatásán a katonai szervezetre vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette, hogy
„Ez a trendvonal talán elkezd változni, és változnia is kell” – tette hozzá.
Marco Rubio szerint az Egyesült Államoknak változatlanul haszna van a NATO-ból, ugyanakkor megállapította, hogy az Egyesült Államok nélkül a katonai szövetség nem létezne, és hozzátette: annak érdekében, hogy „a NATO erősebbé váljon, a szövetségeseknek kell erősebbé válniuk”.
Az egyik, amit NATO-n belüli szövetségeseinknek elmondunk az az, hogy
Marco Rubio a meghallgatáson az orosz–ukrán békefolyamattal kapcsolatban elmondta, hogy az utolsó vitás pontok között szerepelnek a területi kérdések, valamint hozzátette, hogy „úgy tűnik bármilyen megállapodáshoz az Egyesült Államoknak egy „biztonsági háttértámogatást” kell vállalnia".
A külügyminiszter leszögezte:
A tárcavezető a szenátus külügyi bizottságának tagjai előtt hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök a hadsereg főparancsnokaként soha nem zár ki egyetlen lehetőséget sem, amikor az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek megvédéséről van szó.
A demokrata párti törvényhozókkal kialakuló, helyenként éles szóváltásokkal tarkított meghallgatáson a miniszter hangsúlyozta, hogy jelenleg az amerikai haderő elhelyezkedése sem feltételez katonai akciót, és ilyen szándék sincs.
Marco Rubio ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy kialakulhatnak olyan körülmények, amikor az amerikai haderő ismét beavatkozik, például olyan fejlemények, amelyek közvetlenül fenyegetik az Egyesült Államok és szövetségeseinek jelenlétét a térségben.
Azt is kijelentette, hogy
„Készen állunk, hogy erőt alkalmazzunk a maximális együttműködés elérése érdekében, amennyiben más eszközök kudarcot vallanak. Reményünk szerint ez nem válik szükségessé” – fogalmazott a külügyminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok nem visel háborút Venezuela ellen, és „nem foglalta el az országot”, ahol nem tartózkodik amerikai katonaság, kivéve néhány tengerészgyalogost, akik egy nagykövetséget védenek.
Hozzátette, hogy
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elnöki háborús jogkörökről szóló 1973-as jogszabály (War Powers Act) értelmében a törvényhozás jóváhagyására akkor van szükség, ha egy katonai beavatkozás meghaladja a 60 napot.
Macron: a grönlandi konfliktus stratégiai ébresztő egész Európa számára
A Grönland körüli legutóbbi erőpróba az Egyesült Államokkal szemben „stratégiai ébresztő egész Európa számára” – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő szerdán, amikor a hivatalában fogadta a dán és grönlandi vezetőket.
Ez az „ébredés az európai szuverenitásunk megerősítésére, az Északi-sarkvidék biztonságához való hozzájárulásunkra, a külföldi beavatkozások és a dezinformáció elleni küzdelemre, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelemre” vonatkozik – mondta a francia elnök Mette Frederiksen dán és Jens Frederik Nielsen gröndlandi miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján, mielőtt munkaebéden látta őket vendégül az Elysée-palotában.
Macron az MTI szerint jelezte, hogy Franciaország megerősíti „szolidaritását és elkötelezettségét az Önök szuverenitása és területi integritása iránt”.
„Franciaország továbbra is megvédi ezeket az elveket az ENSZ Alapokmányának megfelelően” – tette hozzá, támogatásáról biztosítva „a NATO fokozottabb elkötelezettségét az Északi-sarkvidéken”, amelyhez Párizs „készen áll csatlakozni” – hangsúlyozta az elnök.
A Dániához tartozó félautonóm terület a közelmúltban került a hírek középpontjába azzal, hogy jövőbeni fennhatóságának kérdése feszültséget szült az Egyesült Államok és a NATO között.
A dán miniszterelnök megköszönte Franciaország „nagyon határozott támogatását”.
„Köszönöm, hogy megvédik azokat az alapvető értékeket, amelyeket közösen vallunk, és amelyekben nem engedhetünk” – mondta Mette Frederiksen, üdvözölve Franciaország „nagyon konkrét hozzájárulását az északi biztonság megerősítéséhez”.
„A NATO-nak sokkal fontosabb szerepet kellene játszania az Északi-sarkvidéken, beleértve Grönlandot és Grönland környékét is” – hangsúlyozta.
A grönlandi miniszterelnök „köszönetét” és „elismerését” is kifejezte, valamint „népe” nevében is köszönetet mondott Franciaországnak a támogatásért. „Mellettünk álltak egy rendkívül nehéz helyzetben (...) Grönlandon, nem felejtjük el” – mondta.
Mette Frederiksen szerint ez az epizód bebizonyította, hogy ha Európa „egységes”, ha nem „alkuszik meg demokratikus értékeiben”, és ha „nagyon világosan kommunikáljuk, hogy külső fenyegetés esetén megvédi magát és válaszol”, „akkor tudunk együtt haladni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!