Figyelmeztetés. Marco Rubio Washington aggályait ismertette a NATO jövője kapcsán
Fotó: X/Marco Rubio
A NATO problémái részben az európai védelmi képességek leromlásából származnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán.
2026. január 29., 10:022026. január 29., 10:02
2026. január 29., 10:222026. január 29., 10:22
A miniszter a washingtoni Kongresszus egy Venezueláról tartott bizottsági meghallgatásán a katonai szervezetre vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette, hogy
„Ez a trendvonal talán elkezd változni, és változnia is kell” – tette hozzá.
Marco Rubio szerint az Egyesült Államoknak változatlanul haszna van a NATO-ból, ugyanakkor megállapította, hogy az Egyesült Államok nélkül a katonai szövetség nem létezne, és hozzátette: annak érdekében, hogy „a NATO erősebbé váljon, a szövetségeseknek kell erősebbé válniuk”.
Az egyik, amit NATO-n belüli szövetségeseinknek elmondunk az az, hogy
Marco Rubio a meghallgatáson az orosz–ukrán békefolyamattal kapcsolatban elmondta, hogy az utolsó vitás pontok között szerepelnek a területi kérdések, valamint hozzátette, hogy „úgy tűnik bármilyen megállapodáshoz az Egyesült Államoknak egy „biztonsági háttértámogatást” kell vállalnia".
A külügyminiszter leszögezte:
A tárcavezető a szenátus külügyi bizottságának tagjai előtt hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök a hadsereg főparancsnokaként soha nem zár ki egyetlen lehetőséget sem, amikor az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek megvédéséről van szó.
A demokrata párti törvényhozókkal kialakuló, helyenként éles szóváltásokkal tarkított meghallgatáson a miniszter hangsúlyozta, hogy jelenleg az amerikai haderő elhelyezkedése sem feltételez katonai akciót, és ilyen szándék sincs.
Marco Rubio ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy kialakulhatnak olyan körülmények, amikor az amerikai haderő ismét beavatkozik, például olyan fejlemények, amelyek közvetlenül fenyegetik az Egyesült Államok és szövetségeseinek jelenlétét a térségben.
Azt is kijelentette, hogy
„Készen állunk, hogy erőt alkalmazzunk a maximális együttműködés elérése érdekében, amennyiben más eszközök kudarcot vallanak. Reményünk szerint ez nem válik szükségessé” – fogalmazott a külügyminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok nem visel háborút Venezuela ellen, és „nem foglalta el az országot”, ahol nem tartózkodik amerikai katonaság, kivéve néhány tengerészgyalogost, akik egy nagykövetséget védenek.
Hozzátette, hogy
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elnöki háborús jogkörökről szóló 1973-as jogszabály (War Powers Act) értelmében a törvényhozás jóváhagyására akkor van szükség, ha egy katonai beavatkozás meghaladja a 60 napot.
Macron: a grönlandi konfliktus stratégiai ébresztő egész Európa számára
A Grönland körüli legutóbbi erőpróba az Egyesült Államokkal szemben „stratégiai ébresztő egész Európa számára” – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő szerdán, amikor a hivatalában fogadta a dán és grönlandi vezetőket.
Ez az „ébredés az európai szuverenitásunk megerősítésére, az Északi-sarkvidék biztonságához való hozzájárulásunkra, a külföldi beavatkozások és a dezinformáció elleni küzdelemre, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelemre” vonatkozik – mondta a francia elnök Mette Frederiksen dán és Jens Frederik Nielsen gröndlandi miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján, mielőtt munkaebéden látta őket vendégül az Elysée-palotában.
Macron az MTI szerint jelezte, hogy Franciaország megerősíti „szolidaritását és elkötelezettségét az Önök szuverenitása és területi integritása iránt”.
„Franciaország továbbra is megvédi ezeket az elveket az ENSZ Alapokmányának megfelelően” – tette hozzá, támogatásáról biztosítva „a NATO fokozottabb elkötelezettségét az Északi-sarkvidéken”, amelyhez Párizs „készen áll csatlakozni” – hangsúlyozta az elnök.
A Dániához tartozó félautonóm terület a közelmúltban került a hírek középpontjába azzal, hogy jövőbeni fennhatóságának kérdése feszültséget szült az Egyesült Államok és a NATO között.
A dán miniszterelnök megköszönte Franciaország „nagyon határozott támogatását”.
„Köszönöm, hogy megvédik azokat az alapvető értékeket, amelyeket közösen vallunk, és amelyekben nem engedhetünk” – mondta Mette Frederiksen, üdvözölve Franciaország „nagyon konkrét hozzájárulását az északi biztonság megerősítéséhez”.
„A NATO-nak sokkal fontosabb szerepet kellene játszania az Északi-sarkvidéken, beleértve Grönlandot és Grönland környékét is” – hangsúlyozta.
A grönlandi miniszterelnök „köszönetét” és „elismerését” is kifejezte, valamint „népe” nevében is köszönetet mondott Franciaországnak a támogatásért. „Mellettünk álltak egy rendkívül nehéz helyzetben (...) Grönlandon, nem felejtjük el” – mondta.
Mette Frederiksen szerint ez az epizód bebizonyította, hogy ha Európa „egységes”, ha nem „alkuszik meg demokratikus értékeiben”, és ha „nagyon világosan kommunikáljuk, hogy külső fenyegetés esetén megvédi magát és válaszol”, „akkor tudunk együtt haladni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!