Pénz áll a házhoz. Washington jelentős összeget utalt át Ukrajnának, amelyet azonban nem katonai célokra szánnak
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az amerikai pénzügyminisztérium kedden átutalta a befagyasztott orosz vagyon kamatjövedelmeire alapozott, Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros hitelcsomag Egyesült Államokra jutó 20 milliárd dolláros részét a Világbank gazdasági és pénzügyi támogatási alapjának – közölte kedden Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
2024. december 11., 09:582024. december 11., 09:58
A világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) júniusban állapodott meg arról, hogy a büntetőintézkedések keretében zárolt orosz vagyon kamatjövedelmeiből fedezett, 50 milliárd dolláros hitelt nyújt a kijevi vezetésnek 30 éves futamidőre, aminek részleteiről októberben született egyezség. Moszkva lopásnak minősítette az intézkedést.
Joe Biden leköszönő demokrata párti amerikai elnök eredetileg az összeget fel akarta osztani fele-fele arányban katonai, illetve gazdasági segélyekre, előbbihez azonban az időközben republikánus párti többség ellenőrzése alá került kongresszus jóváhagyása is kellett volna.
A keddi átutalással így a teljes összeget nem katonai célú támogatásra szánják.
– hangoztatta Yellen. Hozzátette, hogy a G7-ek által kollektívan nyújtott 50 milliárd dolláros hitel biztosítani fogja, hogy Ukrajna egyebek között fenn tudja tartani mentőszolgálatait és kórházait.
A G7-ek hitelfeltételei szerint az EU 18,115 milliárd dollárral, Kanada 3,52 milliárd dollárral, Nagy-Britannia 2,88 milliárd dollárral, Japán pedig 3,11 milliárd dollárral járul hozzá a hitelcsomaghoz.
Joe Biden kormánya a január 20-i hatalomátadásig azt a célt tűzte ki, hogy a hátra lévő hetekben a kongresszus által engedélyezett forrásokat gyors ütemben mozgósítsa a kijevi vezetés számára.
Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztési Tanácsának moszkvai ülésén kijelentette:
„Lényegében nekünk most nem a nukleáris doktrínánkat, hanem az Oresnyiket kell tökéletesítenünk” – mondta Putyin.
„Ha meggondoljuk, akkor ezeknek a modern fegyverrendszereknek a kellő mennyisége egyszerűen eléri azt a határt, amikor gyakorlatilag nincs szükség nukleáris fegyverek alkalmazására” – tette hozzá.
Mint fogalmazott:
„De ott, ahol szükségszerű, megjelenítjük a szükséges akaratot állami szinten és az Oroszországi Föderáció polgárainak szintjén, akik itt élnek és azt akarják, hogy gyermekeik itt éljenek, akik Oroszországot hazájuknak tekintik, és készek mindent megtenni megerősítése érdekében” – nyilatkozott Putyin.
Az orosz elnök korábban arról beszélt, hogy az Oresnyik csoportos bevetése egy nukleáris csapás erejéhez mérhető, de nem hagy maga után radioaktív sugárzást.
Mindeközben
Tusk a keddi kormányülést megelőző nyilatkozatban jelezte: a januárban kezdődő lengyel elnökség az Európai Unió (EU) Tanácsában azzal is jár, hogy
A kormányfő megerősítette, hogy csütörtökön Varsóba látogat Emmanuel Macron francia elnök.
A látogatás egyik témájának Tusk azon megbeszélések megvitatását nevezte, amelyeket a francia elnök Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott szombaton Párizsban.
Tusk jelezte, hogy más magas szintű találkozói is lesznek, aláhúzva: azt szeretné, hogy Varsó „határozza majd meg a biztonságot és a lengyel érdekek védelmét szolgáló döntések alaphangját”.
A lengyel kormányfő kedden Varsóban Friedrich Merzet, a német CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakcióvezetőjét, kancellárjelöltet fogadta. Merz hétfőn aznapi kijevi látogatásáról a ZDF német közszolgálati televíziónak elmondta:
Emmanuel Macron látogatása kapcsán kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettestől, nemzetvédelmi minisztertől azt kérdezte a Radio Zet kereskedelmi adó műsorvezetője, hogy a francia elnök vajon a lengyel katonák ukrajnai szerepvállalására akarja-e rábeszélni partnereit? Kosiniak-Kamysz spekulációnak nevezte e feltevést, rámutatva, hogy semmilyen ukrajnai béketerv sincs meghirdetve.
„Különféle javaslatok vannak az asztalon” – fűzte hozzá a politikus, hangsúlyozva egyúttal, hogy Lengyelország csak a szövetségesekkel közösen hozott döntések értelmében fog cselekedni.
Több mint 260 millió dolláros katonai csomagot kap Ukrajna az F-16-os vadászgépek működtetésére
Az amerikai külügyminisztérium kedden jóváhagyta az Ukrajnának szánt 266 millió dolláros külföldi katonai értékesítési csomagot, amely lehetővé teszi a szolgáltatások fenntartását, valamint az ország F-16-os vadászgépeinek fenntartásához szükséges javításokat.
A javasolt eladás, amelyet hivatalosan még nem véglegesítettek, kulcsfontosságú támogató rendszereket tartalmaz az ukrán F-16-os vadászrepülőgépek számára, beleértve a Joint Mission Planning Systemet, a fegyverzeti szoftvereket, a kiképzési eszközöket, valamint a repülőgépek pót- és cserealkatrészeit – közölte a külügyminisztérium.
Az eladási csomag bejelentésére azt követően került sor, amikor Volodimir Zelenszkij elnök szombaton bejelentette, hogy Dánia egy második adag F-16-os vadászrepülőgépet ad át Ukrajnának, tovább erősítve az ország légvédelmi képességeit.
Az értékesítési csomag „javítani fogja Ukrajna képességét a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel szembeni fellépésre azáltal, hogy még erőteljesebb légvédelmi képességgel szereli fel az országot az önvédelmi és regionális biztonsági feladatok végrehajtására” – áll a külügyminisztérium közleményében, amelyben bejelentette az eladást.
Ukrajna augusztus elején kapta meg az első F-16-osokat, egy évvel azután, hogy szövetségesei a vilniusi NATO-csúcson megalakították a vadászrepülőgép-koalíciót, hogy Kijevet kiképzéssel és repülőgépekkel támogassák.
Ukrajna korlátozott számú F-16-os vadászgépe továbbra is hatékony az orosz légi célpontok ellen, annak ellenére, hogy aggodalmak merültek fel az ukrán pilóták számára biztosított kiképzés ütemével kapcsolatban. Ezek az aggodalmak felerősödtek, miután egy F-16-os repülőgép halálos balesetet szenvedett egy masszív orosz támadás visszaverésére tett akció során.
Az incidens ellenére több száz ukrán pilóta kapott F-16-os kiképzést számos nyugati szövetségestől, köztük az Egyesült Államoktól.
Augusztus végén a Fehér Ház elutasította az amerikai hadsereg azon javaslatát, hogy civil vállalkozókat küldjenek Ukrajnába az F-16-osok és más felszerelések karbantartására – jelentette a Wall Street Journal.
A Biden-kormányzat siet, hogy további segélyeket nyújtson Ukrajnának a megválasztott elnök, Donald Trump januári beiktatása előtt, azon aggodalmak közepette, hogy egy jövőbeli Trump-kormányzat leállítaná a Kijevnek nyújtott katonai segélyeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!