Pénz áll a házhoz. Washington jelentős összeget utalt át Ukrajnának, amelyet azonban nem katonai célokra szánnak
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az amerikai pénzügyminisztérium kedden átutalta a befagyasztott orosz vagyon kamatjövedelmeire alapozott, Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros hitelcsomag Egyesült Államokra jutó 20 milliárd dolláros részét a Világbank gazdasági és pénzügyi támogatási alapjának – közölte kedden Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
2024. december 11., 09:582024. december 11., 09:58
A világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) júniusban állapodott meg arról, hogy a büntetőintézkedések keretében zárolt orosz vagyon kamatjövedelmeiből fedezett, 50 milliárd dolláros hitelt nyújt a kijevi vezetésnek 30 éves futamidőre, aminek részleteiről októberben született egyezség. Moszkva lopásnak minősítette az intézkedést.
Joe Biden leköszönő demokrata párti amerikai elnök eredetileg az összeget fel akarta osztani fele-fele arányban katonai, illetve gazdasági segélyekre, előbbihez azonban az időközben republikánus párti többség ellenőrzése alá került kongresszus jóváhagyása is kellett volna.
A keddi átutalással így a teljes összeget nem katonai célú támogatásra szánják.
– hangoztatta Yellen. Hozzátette, hogy a G7-ek által kollektívan nyújtott 50 milliárd dolláros hitel biztosítani fogja, hogy Ukrajna egyebek között fenn tudja tartani mentőszolgálatait és kórházait.
A G7-ek hitelfeltételei szerint az EU 18,115 milliárd dollárral, Kanada 3,52 milliárd dollárral, Nagy-Britannia 2,88 milliárd dollárral, Japán pedig 3,11 milliárd dollárral járul hozzá a hitelcsomaghoz.
Joe Biden kormánya a január 20-i hatalomátadásig azt a célt tűzte ki, hogy a hátra lévő hetekben a kongresszus által engedélyezett forrásokat gyors ütemben mozgósítsa a kijevi vezetés számára.
Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztési Tanácsának moszkvai ülésén kijelentette:
„Lényegében nekünk most nem a nukleáris doktrínánkat, hanem az Oresnyiket kell tökéletesítenünk” – mondta Putyin.
„Ha meggondoljuk, akkor ezeknek a modern fegyverrendszereknek a kellő mennyisége egyszerűen eléri azt a határt, amikor gyakorlatilag nincs szükség nukleáris fegyverek alkalmazására” – tette hozzá.
Mint fogalmazott:
„De ott, ahol szükségszerű, megjelenítjük a szükséges akaratot állami szinten és az Oroszországi Föderáció polgárainak szintjén, akik itt élnek és azt akarják, hogy gyermekeik itt éljenek, akik Oroszországot hazájuknak tekintik, és készek mindent megtenni megerősítése érdekében” – nyilatkozott Putyin.
Az orosz elnök korábban arról beszélt, hogy az Oresnyik csoportos bevetése egy nukleáris csapás erejéhez mérhető, de nem hagy maga után radioaktív sugárzást.
Mindeközben
Tusk a keddi kormányülést megelőző nyilatkozatban jelezte: a januárban kezdődő lengyel elnökség az Európai Unió (EU) Tanácsában azzal is jár, hogy
A kormányfő megerősítette, hogy csütörtökön Varsóba látogat Emmanuel Macron francia elnök.
A látogatás egyik témájának Tusk azon megbeszélések megvitatását nevezte, amelyeket a francia elnök Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott szombaton Párizsban.
Tusk jelezte, hogy más magas szintű találkozói is lesznek, aláhúzva: azt szeretné, hogy Varsó „határozza majd meg a biztonságot és a lengyel érdekek védelmét szolgáló döntések alaphangját”.
A lengyel kormányfő kedden Varsóban Friedrich Merzet, a német CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakcióvezetőjét, kancellárjelöltet fogadta. Merz hétfőn aznapi kijevi látogatásáról a ZDF német közszolgálati televíziónak elmondta:
Emmanuel Macron látogatása kapcsán kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettestől, nemzetvédelmi minisztertől azt kérdezte a Radio Zet kereskedelmi adó műsorvezetője, hogy a francia elnök vajon a lengyel katonák ukrajnai szerepvállalására akarja-e rábeszélni partnereit? Kosiniak-Kamysz spekulációnak nevezte e feltevést, rámutatva, hogy semmilyen ukrajnai béketerv sincs meghirdetve.
„Különféle javaslatok vannak az asztalon” – fűzte hozzá a politikus, hangsúlyozva egyúttal, hogy Lengyelország csak a szövetségesekkel közösen hozott döntések értelmében fog cselekedni.
Több mint 260 millió dolláros katonai csomagot kap Ukrajna az F-16-os vadászgépek működtetésére
Az amerikai külügyminisztérium kedden jóváhagyta az Ukrajnának szánt 266 millió dolláros külföldi katonai értékesítési csomagot, amely lehetővé teszi a szolgáltatások fenntartását, valamint az ország F-16-os vadászgépeinek fenntartásához szükséges javításokat.
A javasolt eladás, amelyet hivatalosan még nem véglegesítettek, kulcsfontosságú támogató rendszereket tartalmaz az ukrán F-16-os vadászrepülőgépek számára, beleértve a Joint Mission Planning Systemet, a fegyverzeti szoftvereket, a kiképzési eszközöket, valamint a repülőgépek pót- és cserealkatrészeit – közölte a külügyminisztérium.
Az eladási csomag bejelentésére azt követően került sor, amikor Volodimir Zelenszkij elnök szombaton bejelentette, hogy Dánia egy második adag F-16-os vadászrepülőgépet ad át Ukrajnának, tovább erősítve az ország légvédelmi képességeit.
Az értékesítési csomag „javítani fogja Ukrajna képességét a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel szembeni fellépésre azáltal, hogy még erőteljesebb légvédelmi képességgel szereli fel az országot az önvédelmi és regionális biztonsági feladatok végrehajtására” – áll a külügyminisztérium közleményében, amelyben bejelentette az eladást.
Ukrajna augusztus elején kapta meg az első F-16-osokat, egy évvel azután, hogy szövetségesei a vilniusi NATO-csúcson megalakították a vadászrepülőgép-koalíciót, hogy Kijevet kiképzéssel és repülőgépekkel támogassák.
Ukrajna korlátozott számú F-16-os vadászgépe továbbra is hatékony az orosz légi célpontok ellen, annak ellenére, hogy aggodalmak merültek fel az ukrán pilóták számára biztosított kiképzés ütemével kapcsolatban. Ezek az aggodalmak felerősödtek, miután egy F-16-os repülőgép halálos balesetet szenvedett egy masszív orosz támadás visszaverésére tett akció során.
Az incidens ellenére több száz ukrán pilóta kapott F-16-os kiképzést számos nyugati szövetségestől, köztük az Egyesült Államoktól.
Augusztus végén a Fehér Ház elutasította az amerikai hadsereg azon javaslatát, hogy civil vállalkozókat küldjenek Ukrajnába az F-16-osok és más felszerelések karbantartására – jelentette a Wall Street Journal.
A Biden-kormányzat siet, hogy további segélyeket nyújtson Ukrajnának a megválasztott elnök, Donald Trump januári beiktatása előtt, azon aggodalmak közepette, hogy egy jövőbeli Trump-kormányzat leállítaná a Kijevnek nyújtott katonai segélyeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.
A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.
Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.
A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.
Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.
Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
Előre megrendezett színjátéknak nevezte az orosz külügyminisztérium a múlt hétvégi romániai incidenseket, amelyek során három, az ország légterébe behatoló drónt is lelőtt a román légierő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!