
Aleksandar Vucic szerb államfő
Aleksandar Vucic szerb államfő szerint hazája lakói nagy valószínűséggel nem fogják elismerni Koszovó teljes körű függetlenségét az európai uniós tagságért cserébe. Berlin szerint Belgrádnak el kell ismernie Koszovót, hogy csatlakozhasson az EU-hoz.
2018. február 17., 23:172018. február 17., 23:17
2018. február 17., 23:182018. február 17., 23:18
A politikus Koszovó függetlensége kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a belgrádi vezetés olyan formulát keres, amelyet népszavazásra bocsáthatna. Elképzelhető egy olyan alku, melynek értelmében Belgrád nem ismerné el Koszovót szuverén államként, de elfogadná, hogy Pristina csatlakozzon az ENSZ-hez, amit Szerbia szövetségese, a vétójoggal rendelkező Oroszország mindeddig megakadályozott.
Mint az államfő elmondta, a népnek kell döntenie, de egyáltalán nem biztos abban, hogy többséget lehet szerezni Koszovó elismeréséhez. Vucic szerint „Koszovó nem a miénk, ahogy tanultuk, de nem is az övék, ahogy azt láttatni szeretnék”. Kiemelte, hogy a kérdés kizárólag kompromisszumos módon, Pristina és Belgrád párbeszéde révén rendezhető. „Ha nem lesz kompromiszszum, befagyott konfliktust kapunk évtizedekre. Nem kellene ezt gyermekeinkre hagynunk” – idézte a szerb elnököt a Magyar Nemzet napilap.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter a napokban Pristinában kijelentette: Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét annak érdekében, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Sigmar Gabriel szerdán leszögezte: amennyiben Szerbia előrelépést szeretne elérni az európai integráció terén, folytatnia kell a gazdasági reformokat, valamint erősítenie kell a jogállamiságot, de mindezek mellett Koszovó függetlenségét is el kell ismernie. „Ez központi kérdés” – szögezte le a német diplomácia vezetője.
Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A világ 116 országa elismerte a kis balkáni állam önállóságát, ám Szerbia mellett Oroszország és Kína, valamint öt uniós tagállam – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus – szerint sem független államról van szó.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
szóljon hozzá!