A chisinãui vezetõ a napokban egy televíziós interjúban azt állította: Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elsõ elnöke 1992-ben a bukaresti hatóságok „meggyõzõ akciója” hatására robbantotta ki a Dnyeszter menti fegyveres konfliktust, amelynek nyomán a szakadár Transznisztria kikiáltotta függetlenségét. Voronin szerint a mindenkori bukaresti vezetés dédelgetett terve, hogy „bekebelezze” Moldovát, amely többek között abban a román politikusok által sûrûn hangoztatott diskurzusban is tetten érhetõ, miszerint a Prut menti köztársaság majdani uniós csatlakozásával létrejöhet a román nemzet újraegyesítése. Bukarest az ortodox húsvétot övezõ munkaszünet miatt egyelõre nem reagált a vádakra, Mircea Snegur azonban egyszerûen aberrációnak nevezte utódja kijelentését, amelyhez nem fûzött több kommentárt. Megtette viszont egykori tanácsadója, Oazu Nãntoi politológus, aki szerint a Dnyeszter menti háborút éppen Moszkva provokálta ki azt követõen, hogy a chiºinãui parlament 1990-ben kimondta a Moldovai Köztársaság kiválását a Szovjetunióból.
Különben az elmúlt idõszakban közeledés volt tapasztalható Chisinãu és a szakadár tiraszpoli vezetés között, amelynek egyik jele, hogy április közepén – hétéves szünet után – Voronin megbeszélést folytatott Igor Szmirnov transznisztriai elnökkel a Dnyeszter menti konfliktus rendezésérõl. Jelentõs elõrelépés nem történt az ügyben, viszont áttörés, hogy a chisinãui kormány tagjai a jövõben szabadon mozoghatnak Transznisztriában, Moldova pedig felkérte az EU-t és az Egyesült Államokat: vegye le a beutazási tiltólistáról a szakadár tiraszpoli vezetõket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok