A chisinãui vezetõ a napokban egy televíziós interjúban azt állította: Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elsõ elnöke 1992-ben a bukaresti hatóságok „meggyõzõ akciója” hatására robbantotta ki a Dnyeszter menti fegyveres konfliktust, amelynek nyomán a szakadár Transznisztria kikiáltotta függetlenségét. Voronin szerint a mindenkori bukaresti vezetés dédelgetett terve, hogy „bekebelezze” Moldovát, amely többek között abban a román politikusok által sûrûn hangoztatott diskurzusban is tetten érhetõ, miszerint a Prut menti köztársaság majdani uniós csatlakozásával létrejöhet a román nemzet újraegyesítése. Bukarest az ortodox húsvétot övezõ munkaszünet miatt egyelõre nem reagált a vádakra, Mircea Snegur azonban egyszerûen aberrációnak nevezte utódja kijelentését, amelyhez nem fûzött több kommentárt. Megtette viszont egykori tanácsadója, Oazu Nãntoi politológus, aki szerint a Dnyeszter menti háborút éppen Moszkva provokálta ki azt követõen, hogy a chiºinãui parlament 1990-ben kimondta a Moldovai Köztársaság kiválását a Szovjetunióból.
Különben az elmúlt idõszakban közeledés volt tapasztalható Chisinãu és a szakadár tiraszpoli vezetés között, amelynek egyik jele, hogy április közepén – hétéves szünet után – Voronin megbeszélést folytatott Igor Szmirnov transznisztriai elnökkel a Dnyeszter menti konfliktus rendezésérõl. Jelentõs elõrelépés nem történt az ügyben, viszont áttörés, hogy a chisinãui kormány tagjai a jövõben szabadon mozoghatnak Transznisztriában, Moldova pedig felkérte az EU-t és az Egyesült Államokat: vegye le a beutazási tiltólistáról a szakadár tiraszpoli vezetõket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok