Vodkával és traktorozással a koronavírus ellen

– hangsúlyozta a külpolitikai szakújságíró. Úgy véli, Lukasenko a karantén bevezetését elsősorban politikai megfontolásból akarja elkerülni. Augusztus 30-ig ugyanis meg kell tartani az elnökválasztást, amelynek elhalasztása olvasatában a gyengeség jele lenne. „A lakásukba zárt embereket nehéz mobilizálni, a belarusz rendszer pedig ehhez szokott hozzá. Ráadásul a karantén a termelés leállásával, így az enélkül is problémákkal küszködő gazdaság összeomlásával járna. Ez pedig aligha lenne mozgósító erejű a választások előtt. Sőt! S mivel Lukasenko győzelme nem kérdéses, a részvételi arány Be­la­ruszban különösen fontos” – állítja Stier.

Politikai és gazdasági megfontolások

A koronavírus-járvány ilyen kezelését alapvetően a politikai-gazdasági megfontolások magyarázzák. A főszerkesztő szerint

„Lukasenko tehát kockáztat. Ne felejtsük el azt sem, hogy a járvány mértéke eddig őt igazolja. Bár a tájékoztatás finoman szólva is elmarad az elvárttól, ám azt ez idáig nem mondta senki, hogy a fertőzöttek száma jóval nagyobb lenne, mint a hivatalosan kommunikált szám: 152 fertőzött és egy halott” – mondta lapunknak az újságíró. Árulkodónak tartja azt is, hogy még a WHO vezetője is nyilvánosan megdicsérte Minszket.

Stier Gábor úgy látja, Belaruszt segíti most az ország viszonylagos zártsága. Felhívta a figyelmet arra is, hogy

A kórházi ágyak száma magasabb, ezer főre tizenegy jut, míg Németországban vagy Oroszországban például nyolc, másutt még kevesebb. Több a kórház, és legalább egy-két lélegeztetőgép mindegyikben van.

Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy miközben Lukasenko a traktorozás jótékony hatásáról beszél, a háttérben dolgoznak a járvány kirobbanásának megelőzésén. A külföldről hazaérkezők számára kötelező a 14 napos karantén, eddig már 24 ezer tesztet végeztek – többet, mint Magyarországon –, és ugyan a határokat nem zárták le, de az országon átmenő teherforgalmat egy útra terelték. Fertőtlenítőszerek és maszkok kaphatók, igaz, az utcákon ezt nem sokan viselik.

De hisznek-e az emberek az elnöki stratégiában? – kérdeztük. „Hisznek vagy sem, megszokták, hogy az van, amit a hatalom akar.

Mert a híradásokból nem dőlnek ugyan a koronavírussal kapcsolatos hírek, de a világban uralkodó helyzettel még az állami csatornákat nézők is tisztában vannak. Ráadásul sokan úgy vannak vele, hogy a fertőzésen előbb-utóbb mindenki túlesik, hiszen még Angela Merkel is erről beszélt” – számolt be a fehéroroszok vélekedéséről a főszerkesztő. Hozzátette:

Oroszországban már elhalasztották az alkotmányról szóló népszavazást. A másik szomszédban ezzel szemben Kaczynski még kitart a lengyel elnökválasztás május 10-diki megtartása mellett. „Tehát kapnak érvet a járvány veszélyeit illetően a hatalom hozzáállása mellett és ellen is. Pánik mindenesetre nincs, inkább óvatosság. Jellemző, hogy még kimondottan ellenzéki újságíró ismerősöm is csak annyit mondott Lukasenko lépései kapcsán, hogy vegyes érzelmekkel nézi azokat” – tájékoztatott az újságíró.

Van-e orvosi ellenvélemény az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett Fehéroroszországban? – kérdeztük. „Természetesen van, de ezek a vélemények nem nagyon hallatszanak. Nagyobb visszhangja volt annak, amikor az egyik ismert jégkorongozó hangoztatta kételyeit a járvány kezelésével kapcsolatban, és elővigyázatosságra intett” – válaszolta Stier Gábor.

Azon kérdésünkre, hogy válthat-e taktikát Lukasenko, s ha igen, miért és mikor, a Moszkvatér.com portál főszerkesztője azt mondta: ha a fertőzések a jelenlegihez hasonlóan alacsonyabbak maradnak az európai átlagnál, akkor aligha lesz váltás. „Természetesen a helyzet érezhető romlása Lukasenkót is stratégiájának az átgondolására késztetheti, hiszen mint láttuk, az egészségügy megteszi a maga lépéseit. Lukasenko tehát legfeljebb úgy tesz, mintha nem venne tudomást a koronavírus-járványról, ám nagyon is figyeli a fejleményeket. De amíg lehet, kockáztat. S hogy neki volt-e igaza, azt az idő eldönti. Néhány hónap múlva okosabbak leszünk!” – fogalmazott Stier Gábor.