Vita az Európai Parlamentben: nincs hatáskör a kisebbségvédelemre

A vitát Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, az EP-n belül működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte. Barrot mind a vitanyitó felvetésre adott válaszában, mind a vita összefoglalásakor kiemelte: az EU tagállamai nem adtak felhatalmazást, jogkört az Unió végrehajtó testületének a kisebbségvédelem ügyeiben való eljárásra, ezért a kisebbségekről való gondoskodás minden tagállam saját teendője és felelőssége.

Azt azonban megígérte az Európai Bizottság alelnöki rangú igazságügyi főilletékese, hogy minden olyan esetben, amikor diszkriminációra derül fény, a Bizottság keményen fel fog lépni, mert erre uniós előírások adnak jogalapot. A diszkriminációs helyzetről jelentést készít az EU alapjogi ügynöksége is – tette hozzá. A nemzeti kisebbségek, a romák és a bevándorló közösségek európai szintű védelméről folytatott élénk eszmecsere több résztvevője sajnálattal állapította meg, hogy határozathozatalra ezúttal nem kerül sor, a problémákat nem állásfoglalás-tervezet, hanem csak az Európai Bizottsághoz intézett kérdések sora veti fel.

Autonómiapárti vitaindító

Tabajdi Csaba az őshonos kisebbségi közösségek esetében a többségi és kisebbségi egyetértésen alapuló, az egyes államok integritását tiszteletben tartó önkormányzati rendszer bevezetését tartotta célravezetőnek.

A vita a jól ismert törésvonalak mentén zajlott: a kisebbségi jogok szorgalmazói úgy vélekedtek, hogy konszenzusos alapon, az úgynevezett szubszidiaritás elvét követve – vagyis a lakossághoz mindig a lehető legközelebb eső döntéshozatali szintre törekedve – mód nyílhat az autonómiatörekvések teljesítésére. Mások ebben az állami egység felbomlásának veszélyét látták, elzárkóztak a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésétől, és arra szorítkoztak, hogy a kisebbséghez tartozó egyénnek is joga van a hátrányos megkülönböztetéstől mentes életre. Több felszólaló úgy vélekedett, hogy egyes uniós előírások – Barrot álláspontjával szemben – igenis adnak jogalapot az EU-szintű kisebbségvédelem kidolgozására. Volt, aki a még hatályba nem lépett lisszaboni szerződés azon pontjára hívta fel a figyelmet, amely véleménye szerint hivatkozási alap lehet majd az uniós szintű fellépéshez.

Magyar összefogás

A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A magyar képviselők általában véve a kisebbségi kollektív jogok, illetve az autonómia ügye mellett foglaltak állást, és egy egységes európai kisebbségvédelmi rendszer bevezetését sürgették. Gál Kinga (Fidesz) rámutatott, hogy a kisebbségi közösségi problémák pusztán emberi jogi és diszkrimináció-ellenes intézkedésekkel nem rendezhetők – ennél többre van szükség. Szent-Iványi István (SZDSZ) azt javasolta, hogy az alakulófélben lévő bécsi Alapjogi Ügynökség keretében egy tisztségviselő kifejezetten a kisebbségi kérdések intézésére nyerjen megbízatást. Harangozó Gábor (MSZP) szintén az autonómia mellett állt ki, azt hangsúlyozva, hogy „az önrendelkezés joga megilleti a nemzeti kisebbségeket”. Winkler Gyula (RMDSZ) „a többségi és kisebbségi konszenzuson alapuló autonómia-formákat” nevezte a legjobb útnak a kisebbségi kérdés megoldása irányába. Tőkés László leszögezte, elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Unió az egyes tagországok önálló hatáskörébe utalja kisebbségeik helyzetének megoldását. „Az Európai Unió a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségeknek is közös hazája – éppen ezért intézményes és törvény által szabályozott védelmüket tovább nem halogathatja” – hangsúlyozta.

Sógor Csaba (RMDSZ) arra figyelmeztetett, hogy az Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok közül sokaknak nincs kisebbségi törvénye, majd utalt a közelmúltban Szlovákiában elkövetett, kisebbségi közösség civil tagjai ellen irányuló rendőri túlkapásra, valamint a Romániában - az új kormány hivatalba lépése óta -  történt kisebbségi szimbólumok használatának korlátozására. A képviselő beszámolt a több száz erdélyi magyar gyereket érintő beiskoláztatási terv visszaéléseire is. „Ezért tarjuk nagyon fontosnak azt, hogy az Európai Parlamentben szülessen meg egy olyan határozat, amely szavatolja a kisebbségek védelmét, a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmét” - hangsúlyozta Sógor Csaba. Az újonnan érkezett román EP-képviselők egyébként azt is nehezményezték, miért beszélt Sógor Csaba magyarul.

Heves román ellenkezés

Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját. Dragoş Florin David brassói képviselő azzal érvelt a magyar autonómia ellen, hogy: „hova jutnánk, hogyha az egy milliónyi román munkavállaló autonómiát igényelne magának Spanyolországban?” Nicodin Bulzesc azt kifogásolta, hogy „a kisebbségek nagy zajt csapnak maguk körül”; márpedig: „a zaj nem tesz jót, a jó pedig nem csap zajt”. Adrian Severin volt román külügyminiszter kijelentése szerint „az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének megkettőzése káros volna, és konfúziót okozna”. A román képviselők szerint Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát.

A felszólalásokra adott válaszában Jacques Barrot jogi főbiztos leszögezte, hogy az EU kizárólag a diszkrimináció ellenében léphet fel, és nincsenek jogi eszközei a kisebbségi nemzeti közösségek védelmére – „mivel erre nézve a tagállamok nem adtak felhatalmazást”. Összefoglalójában Tabajdi Csaba aláhúzta, hogy „az egyenlő bánásmód elve, illetve a diszkrimináció általános tilalma nem képes ellensúlyozni a kisebbségek által elszenvedett hátrányokat”.