
Fotó: Rompres
2008. március 21., 00:002008. március 21., 00:00
Dmitrij Rogozin orosz NATO-nagykövet viszont azzal érvelt a tanács összehívása mellett, hogy Koszovóban volt terroristák vannak uralmon. „Hogyan lehet harcolni a terrorizmus ellen, ha a volt terroristákat fegyverrel látják el” – vetette föl a kérdést a diplomata az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerint. „Washington vakon rohan előre, megsérti az összes nemzetközi megállapodást, amelyek értelmében Koszovónak nincs joga létrehozni saját fegyveres erőket” – mondta.
Bush döntése éles reakciót váltott ki szerbiai és koszovói szerb vezetőkből is. Nebojsza Jovics, a Kosovska Mitrovica-i Szerb Nemzeti Tanács (nemzeti kisebbségi önkormányzat) vezetője csütörtökön az ENSZ-t és Oroszországot kérte, hogy akadályozza meg a fegyverszállítást. A szerb vezető bűnös szándékból fakadó és rendkívül veszélyes lépésről nyilatkozott, amely szerinte arra irányul, hogy felrobbanjon a lőporos hordó a régóta halmozódó feszültségekkel teli Balkánon. „Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak és Oroszországnak sürgősen cselekednie kell: összehívni az ENSZ BT ülését, hogy elítélje az amerikai lépést. Amennyiben ez nem történik meg, Ban Ki Mun kötelezze Joachim Rückert, a koszovói ENSZ-adminisztráció vezetőjét arra, hogy rendelje el a koszovói határok szigorú védelmét, nehogy egyetlen újabb fegyver is Koszovóba kerüljön” – követelte Nebojsza Jovics. A szerb vezető szerint amennyiben az albánok uralta Koszovó fegyvereket kap, „megnyílnak a kapuk Szerbia előtt, hogy egyedül, vagy Oroszországgal együtt fegyverekkel lássa el a koszovói szerb népet”.
Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök ugyancsak határozottan elítélte, s mélységesen elhibázottnak nevezte Bush elnök döntését. A koszovói kormány üdvözölte a Fehér Ház döntését. „Mindent üdvözlünk, ami az Egyesült Államokból jön” – mondta Hajredin Kuci miniszterelnök-helyettes.
Közben a hétfői Kosovska Mitrovica-i események miatt benyújtotta lemondását Gerard Galucci, a koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK körzeti megbízottja, de New York-i felettesei elutasították kérését, s felszólították, hogy vonja vissza. A lemondás közvetlen előzménye, hogy az észak-koszovói szerb vezetők közzétették Galuccinak a világszervezethez küldött jelentését, amely szerint „a rend és törvényesség helyreállítását célzó, rosszul eltervezett akció a rend és a törvényesség súlyos megsértéséhez vezetett. Aki úgy döntött, hogy március 17-ét, a koszovói szerbek elleni utolsó nagy etnikai tisztogatás negyedik évfordulóját választja ki a fellépésre, s a letartóztatottakat Pristinába szállíttatja, nyilvánvalóan bele akart gázolni a szerbek érzéseibe. Ha a rendőrség egy másik napon akarta volna eltávolítani a magukat el sem barikádozó, nyitott helyiségben tartózkodó embereket, akkor most valószínűleg áldozatok nélküli győzelemről beszélhetnénk.”
Mint arról beszámoltunk, hétfőn az UNMIK rendőrei megrohanták a Kosovska Mitrovica-i bíróság épületét akkor már négy napja megszállva tartó bírósági dolgozókat, őrizetbe vették és Pristinába akarták szállítani őket. A szerbek rájuk támadtak, a foglyok egy részét kiszabadították, s az ezt követő zavargásokban egy ukrán rendőr meghalt, több tucat rendőr és KFOR-katona, valamint több mint száz szerb megsebesült.
Hírösszefoglaló
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.