Fotó: 123RF
A Nobel-békedíjat lejáratták azzal, hogy olyan politikusoknak ítélték oda, akik nem akadályozták meg országuk széthullását, valamint háborúkat és konfliktusokat robbantottak ki, ezért az elismerésbe vetett bizalmat csakis a visszavonási mechanizmus bevezetésével lehet helyreállítani – írta Vjacseszlav Vologyin az orosz parlament alsóházának elnöke vasárnapi Telegram-bejegyzésében.
2021. október 17., 15:042021. október 17., 15:04
A politikus szerint az alaptudományokért kiosztott Nobel-díjakkal kapcsolatban nem merül fel ilyen kérdés, mert ott valódi eredményeket jutalmaznak. Rámutatott, hogy
Ezek az ismérvek nemzetek összefogásához való hozzájárulás, az állandó hadseregek felszámolása vagy csökkentése, illetve a békekezdeményezések kidolgozása.
akinek kormányzása szerinte „a népek megosztottságához, a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájához, a Szovjetunió összeomlásához vezetett”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a díjazottak között van még Aung Szan Szú Kji mianmari politikus, akinek kormányát a muszlim rohingják ellen elkövetett népirtással vádolták meg, és Barack Obama volt amerikai elnök is, akinek kormányzásának idején az arab tavasz és a szíriai konfliktus is kirobbant.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az ilyen döntésekkel lejáratták a Nobel-békedíjat. A díj hitelességét helyre lehetne állítani a díj visszavonására vonatkozó eljárás bevezetésével, amennyiben bűncselekményekre, valamint az emberi jogok és szabadságjogok megsértésére derül fény” – írta Vologyin.
Véleménye szerint
A Nobel-békedíj egyik idei jutalmazottja Dmitrij Muratov, az orosz Novaja Gazeta című független napilap főszerkesztője volt, Maria Ressa amerikai-filippínó újságírónő mellett. Muratovnak a Kreml és az orosz kormány a szóvivője útján gratulált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!