
Fotó: Török államelnöki hivatal
Nem történt nagyon ígéretes elmozdulás vagy áttörés az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon, a feleknek még nagyon hosszú utat kell megtenniük – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak Moszkvában.
2022. március 30., 18:242022. március 30., 18:24
Pozitívumnak nevezte ugyanakkor, hogy az ukrán fél elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni a javaslatait. Azzal kapcsolatban, hogy az isztambuli eszmecsere a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért,
A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a tárgyalások részleteit, beleértve Kijev által az esetleges megállapodás kezesének javasolt országok listáját és azt az ukrán felvetést sem, hogy nem katonai úton oldják meg a Krím és a Donyec-medence kérdését.
„Mi nem fogjuk megszállni a Krímet, mert az az Oroszországi Föderáció része. Az alkotmányunk értelmében nem tárgyalhatunk senkivel az orosz területek, régiók sorsáról, ez kizárt” – nyilatkozott Peszkov.
a NATO-csatlakozásról történő lemondást, Ukrajna szövetségen kívüli státuszának rögzítését, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverekről történő lemondást, a külföldi katonai bázisokat és katonai kontingensek befogadásnak elutasítását, valamint azt a kötelezettséget, hogy hadgyakorlatokat csakis a megállapodás betartásáért garanciát vállaló államok – köztük Oroszország - beleegyezésével tarthat.
Megyinszkij szerint amennyiben Kijev teljesíti mindezen kötelezettségeket, megszűnik az a veszély, hogy a NATO hídfőállást létesít ukrán területen. Úgy vélekedett, hogy ez a 2014-es ukrajnai „államcsíny” után már eldöntött ügy volt, amelynek megvalósítása csak idő kérdése volt.
mert „megdönthetetlen bizonyítékok” vannak rá, hogy Kijev offenzívára készült a Donyec-medencében, valamint „tudatos munkálatokat folytatott” biológiai fegyverek előállítására és a nyilvánosság elé tárta, hogy szándékában állt atomfegyver beszerzése.
Megyinszkij megint felhozta azt a vádat, miszerint a „kijevi rezsim” az elmúlt négy év alatt „népirtást” hajtott végre a Donyec-medence lakosai ellen. (A genocídium fogalma egyébként több nyugati szakértő és a hágai Nemzetközi Bíróság szerint sem vonatkoztatható a délkelet-ukrajnai konfliktus áldozataira a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező 1948-as egyezmény alapján.)
Emellett felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a két ország elnökének találkozója a tervezettnél korábban - a békeegyezmény külügyminisztériumi szintű parafálásával egy időben – történjen meg. Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettese ugyanott jelentette be, hogy az orosz hadsereg a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkenti katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében.
{K1}
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!