
Fotó: Rompres
2007. június 06., 00:002007. június 06., 00:00
„Tisztán védelmi jellegű ügyről van szó, amely nem irányul Oroszország ellen, és senkit sem fenyeget. Meg vagyok győződve arról, hogy mindezt barátomnak, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is sikerül elmagyaráznom. Ugyanakkor felszólítom az oroszokat, hogy vegyenek részt a projekt megvalósításában” – mondta Bush újságíróknak a vezető cseh politikusokkal folytatott megbeszélései utáni sajtóértekezleten. Bár a légvédelmi elemek Csehországban, illetve Lengyelországban lennének elhelyezve, az egész terv „egyeztetve lesz a NATO-val” – pontosított Bush.
Václav Klaus cseh államfő kijelentette, hogy a rakétavédelmi pajzs kérdésében a felek „jól megértik egymást”.
„Elmagyaráztuk az amerikai elnöknek, hogy a cseh közvélemény nagyon érzékeny a kérdésre, s ezért meg kell őt nyerni az ügynek” – fejtette ki Klaus. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok jobb megítélését a vízumügy megoldása is elősegítené. Washington az amerikai rakétavédelmi pajzs keretében Csehországban radarállomást, Lengyelországban pedig rakétaelhárító támaszpontot kíván létesíteni. A legutóbbi felmérések szerint a cseh közvélemény kétharmada elutasítja a radarállomás építését cseh területen.
A kelet-európaiakat érintő amerikai vízumkényszerrel kapcsolatban Bush megismételte, hogy támogatja ennek eltörlését, de vannak bizonyos kritériumok, amelyeket be kell tartani. Reggel néhány tucat Greenpeace-aktivista tiltakozott az amerikai politika és a tervezett radarállomás ellen a Károly hídnál, a történelmi belvárosban. Az amerikai államfő egyhetes európai turnéjának első állomásaként hétfőn este érkezett Prágába. Tegnap este Németországba repült, ahol részt vesz az iparilag legfejlettebb államok és Oroszország (G8) csúcstalálkozóján.
Hírösszefoglaló
Putyin Hruscsovra emlékeztet?
Az orosz elnöknek az amerikai rakétapajzs telepítése kapcsán elhangzott figyelmeztetései a hidegháborús korszak legdurvább szovjet retorikájára emlékeztetnek – jelentette ki tegnap a lengyel miniszterelnök. Jaroslaw Kaczysnki mindazonáltal úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin szavait komolyan kell venni. „Ez olyan nyelvezet, amelyet soha nem használt Borisz Jelcin, sem Mihail Gorbacsov, de még Leonyid Brezsnyev sem... Ez Nyikita Hruscsov nyelve” – fogalmazott a kormányfő. Putyin azt állította, hogy Oroszország ismét rakétákat fog irányozni Európára, amennyiben Washington nem hagy fel rakétatelepítési tervével. Peking is úgy vélte, egy ilyen lépés felborítaná a hadászati erőegyensúlyt. Az AFP hírügynökség szerint egyébként Teodor Meleºcanu román védelmi miniszter bejelentette: Románia és Bulgária közös hadgyakorlatot kezdeményez Oroszországgal, hogy eloszlassa a moszkvai aggályokat. Meleºcanu azonban ezt cáfolta.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.