
Fotó: Rompres
2007. május 11., 00:002007. május 11., 00:00
Mindez azt jelenti, hogy addig meg kell választaniuk az utódját az általa 13 éve vezetett Munkáspárt (Labour) vezéri posztjára is. Az íratlan brit alkotmányos szokásjog alapján a kormányfő és a kormánypárt alsóházi vezére – ez utóbbi tisztség nem azonos a jórészt adminisztratív funkciókat betöltő pártelnökével, aki jelenleg Hazel Blears – mindig ugyanaz a személy. A bejelentés módja némi meglepetést keltett, mert megfigyelők előzetesen nem elsősorban azt várták, hogy Blair a kormányfői megbízatásról való hivatalos lemondás pontos dátumát közli, hanem azt, hogy mikor távozik a Labour párt éléről. Tony Blair húszperces beszédében érintette az iraki háború ügyét, amelyet „keservesen ellentmondásosnak” nevezett. Elismerte, hogy a globális terrorizmus „ádáz visszacsapásai” láttán sokan azt mondják: ez nem érte meg. Õ azonban úgy véli, hogy végig kell vinni az ügyet, mert „a terroristák akkor sem adják fel, ha mi feladjuk”. Hozzáfűzte: mindig azt tette, amiről úgy gondolta, hogy helyénvaló, a brit népet pedig „a világ legnagyszerűbb nemzetének” nevezte. Blair ügyvezetőként a következő hét hétben még Nagy-Britannia miniszterelnöke marad, amíg le nem zajlik az utódválasztási kampány és a következő Labour-vezért be nem iktatják. A jelenlegi helyzet alapján biztosnak tűnik, hogy Blair pénzügyminisztere, a miniszterelnöki posztra hosszú évek óta váró Gordon Brown lesz a befutó. A mezőnyben ugyanis nincs más olyan fajsúlyú jelölt, aki reálisan számíthatna a kellő mértékű támogatásra a pártvezéri és így a miniszterelnöki tisztség elnyeréséhez.
Blair további sorsáról több elképzelés is fennforog. Már a távozási menetrend nyilvános bejelentése előtt megkezdődtek a találgatások, hogy leköszönése után visszavonul-e az alsóház hátsó padsoraiba egyszerű képviselőnek. John Burton, a kormányfő választókerületi politikai képviselője csütörtökön utalást tett arra, hogy Tony Blair esetleg valamely nemzetközi szervezetnél vállalhat vezető tisztséget, mondván: a miniszterelnök továbbra is képviselni fogja Sedgefieldet a londoni alsóházban, hacsak „nem ajánlanak fel neki egy állást az ENSZ-ben vagy más fontos testületben”. Londonban hírek keringenek arról, hogy Blair akár a Világbank élére is kerülhet, ha annak jelenlegi vezetője, Paul Wolfowitz kénytelen lenne távozni. (A Tony Blair távozásával kapcsolatos elemzéseinket a Szempont mellékletben olvashatják).
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.