Armin Laschet, a CDU elnöke és Angela Merkel leköszönő kancellár kampányol
Fotó: Armin Laschet/Facebook
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége is kormányalakításra készül Németországban, és mindkét politikai erő legkésőbb karácsonyra lezárná a folyamatot.
2021. szeptember 26., 23:282021. szeptember 26., 23:28
2021. szeptember 26., 23:552021. szeptember 26., 23:55
Mindezt a pártok vezetői vasárnap este, a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után jelentették be. A ZDF országos köztelevízió által szervezett pártvezetői fórumon Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és a CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet egyaránt megerősítette, hogy a következő szövetségi kormány vezetője akar lenni, és nem kívánja folytatni a nagykoalíciót, a CDU/CSU és az SPD 2013-ban kezdett közös kormányzását.
Christian Lindner, az FDP elnöke kijelentette, hogy mivel pártja és a Zöldek programja között vannak a legnagyobb eltérések, ezért először nekik kell megállapodniuk arról, hogy miként kormányozhatnak együtt. Ez azért is jó megoldás lenne, mert éppen a liberálisok és a Zöldek küzdöttek leginkább a fennálló viszonyok megváltoztatásáért, a CDU/CSU és az SPD pedig kormányon volt az utóbbi években. Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje egyetértett a javaslattal. Hangsúlyozta, hogy a következő kormányt alkotó pártoknak nem a programok közötti átfedések minimumára, a „legkisebb közös többszörösre” kell építeniük az együttműködést, hanem arra kell vállalkozniuk, hogy elindítsák Németországot a két évtizeden belül elérendő klímasemlegesség felé.
Christian Lindner rámutatott, hogy a CDU/CSU gyengülésével már egy nagy néppárt sem maradt, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták támogatottsága is 25 százalék körül van, azaz mindenképpen olyan kancellárja lesz Németországnak, akire a választók 75 százaléka nem szavazott. Ugyanakkor „jó hír”, hogy a széleken álló pártok gyengültek, és a társadalom közepét képviselő erők erősödtek a Bundestag-választáson. Armin Laschet hangsúlyozta, hogy nem kíván lemondani a CDU-elnöki tisztségről, annak ellenére sem, hogy pártja és a bajor testvérpárt szövetsége minden korábbinál gyengébben teljesített, hanem pártelnökként kívánja folytatni a kormányalakítást célzó megbeszéléseket, majd később a koalíciós tárgyalásokat.
Olaf Scholz a szociáldemokraták kormányalakítási szándékát indokolva a többi között kiemelte, hogy az SPD, a Zöldek és az FDP erősödött a választáson, „mások viszont nem”. Azzal kapcsolatban, hogy a kormányalakítás a legutóbbi, 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott, a szociáldemokrata és a kereszténydemokrata jelölt is kiemelte, hogy ezúttal jóval hamarabb, legkésőbb karácsonyig le kell zárni a folyamatot.
Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
A részeredmények alapján készített késő esti eredménybecslések szerint az SPD a szavazatok 25,8-26 százalékát szerezhette meg, bő öt százalékponttal előrelépve a 2017-es - történelmi mélypontot jelentő - 20,5 százalékhoz képest. A CDU/CSU 24,2-24,5 százalékos eredménnyel végezhetett a második helyen. Ez jelentős csökkenés a négy évvel korábbi 32,9 százalékhoz képest, és a legrosszabb eredmény a Bundestag-választáson 1949 óta induló pártszövetség történetében. A Zöldek 13,9-14,3 százalékon állnak a két országos köztelevízió (ARD, ZDF) megbízásából készített eredménybecslések szerint, ez bő másfélszerese a 2017-ben elért 8,9 százaléknak. Az FDP 11,5-11,7 százalékot szerezhet a négy évvel ezelőtti 10,7 százalék után.
A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt elveszítette támogatói számottevő részét, a 2017-es 12,6 százalék után a szavazatok 10,5-10,6 százalékát gyűjtötte össze, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, biztosan nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója. Jelentősen gyengült a balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) is, amelynek választói támogatottsága a négy évvel korábbi 9,2 százalék után 5 százalékra, a parlamenti bejutási küszöb szintjére süllyedt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!