Vége a nagykoalíciónak, az SPD és a CDU/CSU is kormányt alakítana a németországi választás után

Christian Lindner, az FDP elnöke kijelentette, hogy mivel pártja és a Zöldek programja között vannak a legnagyobb eltérések, ezért először nekik kell megállapodniuk arról, hogy miként kormányozhatnak együtt. Ez azért is jó megoldás lenne, mert éppen a liberálisok és a Zöldek küzdöttek leginkább a fennálló viszonyok megváltoztatásáért, a CDU/CSU és az SPD pedig kormányon volt az utóbbi években. Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje egyetértett a javaslattal. Hangsúlyozta, hogy a következő kormányt alkotó pártoknak nem a programok közötti átfedések minimumára, a „legkisebb közös többszörösre” kell építeniük az együttműködést, hanem arra kell vállalkozniuk, hogy elindítsák Németországot a két évtizeden belül elérendő klímasemlegesség felé.

Christian Lindner rámutatott, hogy a CDU/CSU gyengülésével már egy nagy néppárt sem maradt, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták támogatottsága is 25 százalék körül van, azaz mindenképpen olyan kancellárja lesz Németországnak, akire a választók 75 százaléka nem szavazott. Ugyanakkor „jó hír”, hogy a széleken álló pártok gyengültek, és a társadalom közepét képviselő erők erősödtek a Bundestag-választáson. Armin Laschet hangsúlyozta, hogy nem kíván lemondani a CDU-elnöki tisztségről, annak ellenére sem, hogy pártja és a bajor testvérpárt szövetsége minden korábbinál gyengébben teljesített, hanem pártelnökként kívánja folytatni a kormányalakítást célzó megbeszéléseket, majd később a koalíciós tárgyalásokat.

Olaf Scholz a szociáldemokraták kormányalakítási szándékát indokolva a többi között kiemelte, hogy az SPD, a Zöldek és az FDP erősödött a választáson, „mások viszont nem”. Azzal kapcsolatban, hogy a kormányalakítás a legutóbbi, 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott, a szociáldemokrata és a kereszténydemokrata jelölt is kiemelte, hogy ezúttal jóval hamarabb, legkésőbb karácsonyig le kell zárni a folyamatot.