A napokban dől el, kik ülnek be az Európai Parlament padsoraiba
Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Csütörtöktől vasárnapig tartják az Európai Parlament tagjainak választását, a tagországok többségében vasárnap lesz a voksolás, de Hollandiában már csütörtökön az urnákhoz járulnak a választók.
2024. június 06., 11:052024. június 06., 11:05
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlamentet. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, egy meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, amely 2024-ben június 6. és 9. közé esik. Ezen a négynapos időkereten belül a tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást.
Csehországban kétnapos szavazást tartanak: pénteken és szombaton is lehet majd szavazni.
Szombaton öt országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta, Olaszország és Szlovákia választópolgárai. A többi uniós országban vasárnap lesz a szavazás.
Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével vasárnap estig várniuk kell. Az Unió előírása szerint addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnakk.
Az EP Kutatószolgálatának (EPRS) összesítése szerint Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak kötelező voksolniuk. A kötelező szavazás az állampolgárokra, valamint a választási névjegyzékbe felvett, az adott ország állampolgárságával nem rendelkező uniós polgárokra egyaránt vonatkozik.
A kötelező szavazás az oka annak, hogy a legnagyobb részvételi arányok ezekben az országokban mérhetők az EP-választáson: amíg 2019-ben európai szinten mindössze 50,7 százalékos volt a részvétel, Belgiumban a jogosultak 88,5 százaléka ment el voksolni, hasonlóan Luxemburghoz, ahol 84,2 százalék szavazott.
A két tagállamban egyébként 1979-től, amióta közvetlenül választják az EP tagjait, folyamatosan 90 százalék körüli volt a részvétel az EP-választáson.
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
Bár kötelező a szavazás Görögországban is, ott öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 58,7 százaléka ment el szavazni, 2014-ben 60 százalékos volt a részvétel. Bulgáriában 2019-től kötelező a választási részvétel az EP-választáson, ott 2014-ben 35,8, 2019-ben 32,7 százalékos volt a részvétel.
A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Azon tagországok közül, ahol nem kötelező a szavazás, hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: 2004-ben a választásra jogosultak 82,4 százaléka, 2009-ben 78,8 százaléka, 2014-ben 74,8 százaléka, 2019-ben pedig 72,7 százaléka ment el szavazni.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostoroznak minden érintettet a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia.
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!