A tavaly novemberi EP-választásokon mandátumot szerzett püspök ügye ismét napirendre került a brüsszeli törvényhozás néppárti frakciójában, miután a román delegáció képviselõi megismételték korábbi álláspontjukat, miszerint határozottan elutasítják Tõkés EPP-tagságát. Lapunk úgy tudja: a Néppárt szerdai frakcióülésén Vytautas Landsbergis volt litván államfõ azt firtatta képviselõtársaitól, miért nem kap felkérést az erdélyi euroképviselõ az EPP-tagságra. Sorin Frunzãverde, a román néppárti delegáció vezetõje a javaslatra úgy válaszolt: Tõkés ellen a temesvári forradalom utáni „magatartása\" miatt van kifogás, és ha ezen a püspök változtatna, újratárgyalható lenne a kérdés. Frunzãverde különben nemrég az EPP-frakció tagjainak elküldött levelében azzal érvelt: Tõkés tagfelvétele rontaná a PD-L esélyeit a közelgõ helyhatósági és parlamenti választásokon, mivel az alakulat nehezen tudná megmagyarázni erdélyi választóinak, miért támogatja a Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazó egyházfõt. „Pártunk gyengébb eredményeket érne el a két megmérettetésen – és ezáltal a Néppárt romániai pozícióját is rontaná –, ha hozzájárulna annak a Tõkés Lászlónak a tagfelvételéhez, aki szerint Erdély és a Bánság nem román terület\" – olvasható a román EPP-delegáció vezetõjének indoklásában. Tõkés tagságát a PD-L korábban a püspök „nacionalista retorikája\" miatt ellenezte, és nem volt hajlandó tudomásul venni Traian Bãsescu államfõ Tõkés EPP-felvételét támogató álláspontját. A néppárti frakcióülésen Bernd Posselt német képviselõ leszögezte: a néppárti csoportnak mihamarabb meg kell hallgatnia a jelöltet, majd szavaznia kell a felvételrõl. Egyúttal felhívta a figyelmet: a román delegáció vezetõjével csak „udvariasságból\" konzultálnak, és nincs vétójoga a kérdésben, utalva a korábbi román álláspontra, miszerint Tõkés nem ülhet a néppárti padsorokba, amíg küldõországa EPP-képviselõi ellenzik tagságát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok