Az Európai Tanács továbbra is támogatná Ukrajnát
Fotó: Európai Bizottság
Az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós támogatási hitel továbbra is blokkolva van, mert egy tagállami vezető nem tartja a szavát, de az ígértünket teljesíteni fogjuk, így vagy úgy – jelentette ki Ursula von der Leyen Brüsszelben.
2026. március 20., 08:502026. március 20., 08:50
Az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozását követő péntek hajnali sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság elnöke aláhúzta: a vezetők múlt decemberben döntést hoztak, azzal a feltétellel, hogy három ország nem vesz részt a hitelkonstrukcióban, ez a feltétel pedig teljesült – írta az MTI.
António Costa, az Európai Tanács elnöke Ukrajna iránti támogatásának szilárdságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy az Európai Unió egy igazságos és fenntartható béke elérésére törekszik a nemzetközi jog és az uniós alapelvek mentén. Közölte: az EU célja, hogy a békerendezés a szuverenitás, a területi integritás és a nemzetközileg elismert határok tiszteletben tartásán alapuljon.
Hangsúlyozta: fokozni kell az Oroszországra nehezedő nyomást annak érdekében, hogy gyengítsék az ország háborús gazdaságát, és tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Moszkvát.
Costa hangsúlyozta továbbá: „minden vezetőnek tartania kell a szavát, és senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az Európai Unió intézményeit”.
„Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország tesz” – fogalmazott, hozzátéve: hogy az ilyen viselkedés nem elfogadható a tagállami vezetők számára. Mint mondta, az uniós vezetők a tanács ülésén egyértelműen elítélték Magyarország eljárását az ügyben.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön komoly nyomást szeretnének gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy rábírják őt az Ukrajna számára létfontosságú, 90 milliárd eurós uniós hitellel szembeni ellenállás feladására – közölte a <a href="https://www.reuters.com/business/energy/eu-leaders-press-hungarys-orban-lift-
Orbán Viktor: jogunk van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt
Jogunk van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntekre virradóra Brüsszelben, az EU-csúcsról távozva újságíróknak nyilatkozva. A kormányfő az EU-csúcsot értékelve úgy fogalmazott: harcos volt, göröngyös, „egy kicsit rázott a kocsi”. Hozzátette: nem voltak boldogok, hogy egy decemberben meghozott döntést az ukránok olajblokádja miatt megváltoztattunk, de miután a jogi helyzet teljesen világos, hogy ehhez van jogunk, hiszen nem zárult le a döntési folyamat, ezért egyetlen dolgot tehettek, hogy kicsit fenyegetőztek és utána belátták, hogy ez nem fog menni. „Nem volt olyan érvük, amelynél ne lett volna erősebb érvünk” – fogalmazott Orbán Viktor. Megjegyezte: nem szép dolgokat mondtak, de egyetlen olyan dolgot se tudtak mondani, ami akár morális, akár jogi, akár politikai szempontból fölróható lett volna Magyarországnak. „Minden egyes érvet, a morálist is, a politikait is, meg a jogit is visszavertük, illetve sajátjainkat megvédtük” – emelte ki. A kormányfő hangsúlyozta: ha az ukránok decemberben olajblokád alá vették volna Magyarországot, „sose járultunk volna hozzá ehhez a 90 milliárdos hitelhez”. De miután megvárták ezt a pozitív döntést, és utána vettek bennünket olajblokád alá, „nem kérhetik tőlem, hogy tegyek úgy, mintha mi sem történt volna”.
Az Európai Tanács elnöke üdvözölte Ukrajna erőfeszítéseit az Oroszország által megrongált Barátság-kőolajvezeték helyreállítására, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvános kötelezettségvállalását, hogy a vezetéket a következő hat hétben megjavítják.
Kiemelte: az Európai Bizottság technikai és pénzügyi támogatást ajánlott fel annak érdekében, hogy a vezeték helyreállítása megvalósuljon. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „nem tekinthető jóhiszemű eljárásnak olyan feltételek szabása, amelyeket sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem tudnak garantálni, mivel kizárólag Oroszország dönthet arról, hogy ismét támadást indít-e az infrastruktúra ellen”.
Costa rámutatott: Oroszország eddig 23 alkalommal támadta a vezetéket, és Ukrajna minden alkalommal helyreállította azt. Hozzátette: a helyzet nem Ukrajna, nem az Európai Unió és nem az uniós intézmények felelőssége.
Macron hangsúlyozta: az Európai Uniónak nem szabad „B tervvel” megelégednie a kialakult helyzetben, hanem ragaszkodnia kell az eredeti megállapodáshoz. A francia államfő nem zárta ki, hogy az Európai Bizottság rövid távon technikai megoldásokon dolgozik Ukrajna támogatására, ugyanakkor hangsúlyozta: az uniós vezetőknek nem szabad lemondaniuk a hitel megvalósításáról.
Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-en közzétett videóüzenetében közölte: nem támogatta a csúcstalálkozó Ukrajnára vonatkozó következtetéseit. „Az Ukrajnának szánt hitel továbbra is blokkolva van, és nem tűztek ki időpontot az orosz olajszállítások újraindítására a Barátság-vezetéken keresztül” – mondta.
Elmondása szerint tájékoztatta uniós partnereit a Szlovákiában kihirdetett üzemanyag-vészhelyzetről és az olajtranzit leállása okozta problémákról. Ugyanakkor megjegyezte, hogy
Mint mondta, a helyzetet jelentősen bonyolítja a közel-keleti katonai konfliktus is, amely korlátozza az olajhoz való hozzáférést és jelentősen megemeli az árakat. A szlovák miniszterelnök csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az EU nem tudta rávenni vagy rákényszeríteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arra, hogy haladéktalanul engedélyezze az „állítólagosan” megrongálódott vezeték ellenőrzését, annak kijavítását és a működés mielőbbi helyreállítását.
A szlovák kormányfő azzal is megvádolta Zelenszkijt, hogy jogtalanul beavatkozik a magyarországi választási kampányba azzal a céllal, hogy lecseréljék Orbán Viktor miniszterelnök jelenlegi kormányát. Fico megismételte: Szlovákia kész további intézkedéseket hozni Ukrajnával szemben, „ha annak politikai vezetése továbbra is szándékosan árt Szlovákia gazdaságának”, hozzátéve, hogy Pozsony már leállította a Kijevnek nyújtott sürgősségi villamosenergia-szállításokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eid al-Fitr, a ramadán végét jelző muszlim ünnep hajnalán Izrael és Irán rakéta- és dróntámadásokat indított egymás ellen, miközben több öböl menti ország légvédelme is működésbe lépett.
Kevesebb mint 12 óra alatt iráni rakéták kétszer is eltalálták Katar Rasz Laffan ipari városát, hatalmas károkat okozva a Perzsa-öbölbeli állam ezen kulcsfontosságú energiaipari központjában.
Miután szerdán lezárult a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációja, az utolsó szavazási levélcsomagok is elindulnak a külhoni magyarokhoz. A DK azzal riogat, hogy négy listás mandátum sorsáról is dönthetnek.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön komoly nyomást szeretnének gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy rábírják őt az Ukrajna számára létfontosságú, 90 milliárd eurós uniós hitellel szembeni ellenállás feladására – közölte a <a href="https://www.reuters.com/business/energy/eu-leaders-press-hungarys-orban-lift-
Orosz Telegram-csatornák a helyiek beszámolóira hivatkozva arról számoltak be, hogy az ukrán erők csütörtökre virradóra dróncsapást indítottak a megszállt Krím-félszigeten fekvő Szevasztopol városa ellen.
Donald Trump elnök amerikai idő szerint szerdán este azzal fenyegetőzött, hogy „teljes egészében felrobbantja” Irán legnagyobb gázmezőjét, a Dél-Parszt.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!