Harkivban sok épület megrobgálódott vag összemolott az orosz rakétatámadások következtében
Fotó: Twitter
Az ukrajnai háború kirobbanásának második évfordulóján az Agerpres munkatársa, Cristian Lupaşcu Harkivban jár. A bukaresti hírügynökség erről közöl részletes összeállítást. A riport rávilágít az Ukrajna második legnagyobb városában élő emberek szenvedéseire.
2024. február 24., 09:582024. február 24., 09:58
2024. február 24., 10:042024. február 24., 10:04
Az újságíró szerint biztonsághiány és bizonytalanság érezhető mindenütt. A házakban, az utcán, a parkban. A boltokban és a kávézóban. Az iskolában és a munkahelyen. Gyalogosként és autóban utazva. A belvárosban és a külvárosban. Így élnek az emberek Ukrajna második legnagyobb városában, az Oroszországgal közös határtól alig negyven kilométerre fekvő Harkivban. A Vlagyimir Putyin indította háború a feje tetejére állította az életüket.
Kedden kilencszer, szerdán pedig tíz alkalommal. Nem tudni, mikor és főleg hova csapódik be egy rakéta. Az eddigi célpontok között voltak ,,stratégiai” létesítmények, de sok civil célpont is, házak, tömbházak, iskolák, szállodák. Erről a több száz lerombolt épület tanúskodik, amelyeknek a tetőzetét vagy homlokzatát bombák és rakéták rongálták meg.
Victoria 36 éves, és a többi harkivi lakoshoz hasonlóan neki is a háborús szörnyűségek közepette telnek a napjai. Bevallja, hogy fél, de tehetetlennek érzi magát. ,,Nézzék az épületeket! Sok ablakból hiányzik az üveg. Nem vagyunk biztonságban. Félünk. Harkiv lakosságának csaknem fele elmenekült. Ez az autók számán is meglátszik. Hozzászokik az ember a helyzethez, de én lányként félek” – nyilatkozta az ukrán lány.
Lilia 74 éves, és honfitársaival együtt immáron két éve tanúja a borzalmaknak. Most minden reménye Istenben van. ,,Harkivban nem a jó irányba változott a helyzet. Nagyon nehéz az embereknek. Mindenkinek. Azoknak is, akik harcolnak, azoknak is, akik itt élnek, azoknak is, akik jönnek. Őszintén, én nem érzek félelmet. Valószínűleg egy idő után beáll a megszokás. De néha nagyon kényelmetlenül érzem magam.
– vélekedett a nő.
Fotó: Facebook/ДСНС України
Egyértelmű, hogy bosszú. Ez csak a kezdet. Fel kell erősödnünk. Mindannyian tudatában vagyunk, hogy ez egy hosszan tartó konfliktus” – vallotta Vadim.
A civil lakosság a nap minden percében érzi a biztonság hiányát, és ezt a régiót képviselő hatóságok is megerősítik. ,,Folyamatosan tűz alatt a város, az emberek egy pillanatig sem érzik magukat biztonságban. A civilek nem tudnak biztonságban élni, és sokan elmentek” – mondta Szerhij Bolvinov, a harkovi megyei rendőrség bűnügyi osztályának vezetője.
Számos kisvállalkozás bezárt a háború miatt, a fogyasztás jelentősen visszaesett, és ez súlyos következményekkel járt a helyi gazdaságra nézve. Harkiv az azonos nevű megye központi városa, és az orosz határ közelében fekszik. A háború első hónapjaiban az orosz hadsereg megszállás alatt tartotta a megye jelentős részét.
Az ipari termelés és a kutatás a szerszámgép- és fegyvergyártásra irányul, tank- és traktorgyár is működik itt. Harkivban található a volt Szovjetunió egyik legrégebbi metróvonala, amelyet 1976-ban avattak fel.
A cári birodalom bukása után, 1917 és 1934 között a város volt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság első fővárosa.
Ha a jelenlegi ütemben merülnek ki Ukrajna katonai készletei, 2024-ben véget érhet a háború fegyveres szakasza – vélekedett a Krónikának nyilatkozva dr. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!