Harkivban sok épület megrobgálódott vag összemolott az orosz rakétatámadások következtében
Fotó: Twitter
Az ukrajnai háború kirobbanásának második évfordulóján az Agerpres munkatársa, Cristian Lupaşcu Harkivban jár. A bukaresti hírügynökség erről közöl részletes összeállítást. A riport rávilágít az Ukrajna második legnagyobb városában élő emberek szenvedéseire.
2024. február 24., 09:582024. február 24., 09:58
2024. február 24., 10:042024. február 24., 10:04
Az újságíró szerint biztonsághiány és bizonytalanság érezhető mindenütt. A házakban, az utcán, a parkban. A boltokban és a kávézóban. Az iskolában és a munkahelyen. Gyalogosként és autóban utazva. A belvárosban és a külvárosban. Így élnek az emberek Ukrajna második legnagyobb városában, az Oroszországgal közös határtól alig negyven kilométerre fekvő Harkivban. A Vlagyimir Putyin indította háború a feje tetejére állította az életüket.
Kedden kilencszer, szerdán pedig tíz alkalommal. Nem tudni, mikor és főleg hova csapódik be egy rakéta. Az eddigi célpontok között voltak ,,stratégiai” létesítmények, de sok civil célpont is, házak, tömbházak, iskolák, szállodák. Erről a több száz lerombolt épület tanúskodik, amelyeknek a tetőzetét vagy homlokzatát bombák és rakéták rongálták meg.
Victoria 36 éves, és a többi harkivi lakoshoz hasonlóan neki is a háborús szörnyűségek közepette telnek a napjai. Bevallja, hogy fél, de tehetetlennek érzi magát. ,,Nézzék az épületeket! Sok ablakból hiányzik az üveg. Nem vagyunk biztonságban. Félünk. Harkiv lakosságának csaknem fele elmenekült. Ez az autók számán is meglátszik. Hozzászokik az ember a helyzethez, de én lányként félek” – nyilatkozta az ukrán lány.
Lilia 74 éves, és honfitársaival együtt immáron két éve tanúja a borzalmaknak. Most minden reménye Istenben van. ,,Harkivban nem a jó irányba változott a helyzet. Nagyon nehéz az embereknek. Mindenkinek. Azoknak is, akik harcolnak, azoknak is, akik itt élnek, azoknak is, akik jönnek. Őszintén, én nem érzek félelmet. Valószínűleg egy idő után beáll a megszokás. De néha nagyon kényelmetlenül érzem magam.
– vélekedett a nő.
Fotó: Facebook/ДСНС України
Egyértelmű, hogy bosszú. Ez csak a kezdet. Fel kell erősödnünk. Mindannyian tudatában vagyunk, hogy ez egy hosszan tartó konfliktus” – vallotta Vadim.
A civil lakosság a nap minden percében érzi a biztonság hiányát, és ezt a régiót képviselő hatóságok is megerősítik. ,,Folyamatosan tűz alatt a város, az emberek egy pillanatig sem érzik magukat biztonságban. A civilek nem tudnak biztonságban élni, és sokan elmentek” – mondta Szerhij Bolvinov, a harkovi megyei rendőrség bűnügyi osztályának vezetője.
Számos kisvállalkozás bezárt a háború miatt, a fogyasztás jelentősen visszaesett, és ez súlyos következményekkel járt a helyi gazdaságra nézve. Harkiv az azonos nevű megye központi városa, és az orosz határ közelében fekszik. A háború első hónapjaiban az orosz hadsereg megszállás alatt tartotta a megye jelentős részét.
Az ipari termelés és a kutatás a szerszámgép- és fegyvergyártásra irányul, tank- és traktorgyár is működik itt. Harkivban található a volt Szovjetunió egyik legrégebbi metróvonala, amelyet 1976-ban avattak fel.
A cári birodalom bukása után, 1917 és 1934 között a város volt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság első fővárosa.
Ha a jelenlegi ütemben merülnek ki Ukrajna katonai készletei, 2024-ben véget érhet a háború fegyveres szakasza – vélekedett a Krónikának nyilatkozva dr. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!