
A Nexta ukrán hírportál fotókat is tett közzé a lucki gyárat ért támadásról
Fotó: Twitter/Nexta
A kölcsönös vádaskodás jegyében folytatódik immár tizenhatodik napja a háború Ukrajnában. A hatóságok közlése szerint eddig több mint 100 ezer lakost sikerült két nap alatt evakuálni a megostromolt városokból. Pénteken is van ígéret az orosz részről humanitárius folyosók megnyitására.
2022. március 11., 07:592022. március 11., 07:59
2022. március 11., 08:472022. március 11., 08:47
Csütörtökre virradóra is folytatódott az ukrajnai városok ellen intézett orosz támadás. Sajtóhírek szerint
Utóbbi két várost mostanáig nem bombázták. A lucki légicsapás elsődleges célpontja egy repülőtér és egy üzem volt, az egyetlen az országban, ahol bizonyos vadászrepülőgépek hajtóműveinek javítása folyik – árulták el a környékbeli források a BBC-nek.
A közel 1 millió fős lakosú Dnyipróban három robbanásról is beszámolt az ukrán média, az egyik egy kétszintes cipőgyárat ért. A másik két becsapódás egy óvoda és egy többlakásos épület közelében történt. A hírek egy halálos áldozatról számoltak be.
Az ukrán vezérkar szerint az ország délkeleti részén az orosz hadsereg Szeverodonyeckre és az ostromlott Mariupol városára, az Azovi-tenger stratégiai kikötőjére „koncentrálja erőfeszítéseit”.
Az ukrán parlament arról adott hírt hivatalos Twitter-oldalán, hogy
A közelben egy ifjúsági szálláson a támadás miatt tűz keletkezett – tették hozzá.
Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szintén beszámolt erről a támadásról, és hozzátette, hogy találat érte az épületet, amelyben a reaktort elhelyezték, de a sugárzás szintjének megnövekedését nem tapasztalták.
Hozzátette, hogy más ukrán városokból viszont az elmúlt két napban körülbelül 100 ezer lakost ki tudtak menekíteni. Az államfő azt mondta, hogy Mariupolnál az orosz erők nem szüntették be a harci cselekményeket. Közlése szerint az ukrán vezetés élelmiszert és gyógyszert szállító konvojt küldött az ostromlott városba, de harckocsikkal rájuk támadtak.
Irina Verescsuk ukrán kormányfő-helyettes korábban azt közölte, hogy a városban a tíznapos ostrom alatt több mint 1300-an meghaltak.

Újabb nyilatkozatot tett a Moszkva szerint amerikai finanszírozású ukrajnai biológiai laboratóriumokról Igor Konasenkov vezérőrnagy.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint az orosz légierő csapásokat hajtott volna végre Mariupol térségében lévő földi célpontokra.
– jelentette ki. Azt állította, hogy a mariupoli 3. számú kórház elleni szerdai állítólagos „légicsapás” valójában „teljességgel megrendezett provokáció” volt, amelynek célja szerinte az oroszellenes hangulat fenntartása volt Nyugaton. Beszámolója szerint a mariupoli egészségügyi létesítmények, köztük a 3. számú kórház már február végén leálltak, a személyzetet és a betegeket „a nacionalisták” elzavarták.
Azt mondta, hogy az épület külső és belső sérülései nem származhattak légibombától, mert az az összes falat ledöntötte volna.
Az orosz védelmi minisztérium szóvivője cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint az orosz légierő csapásokat hajtott volna végre Mariupol térségében lévő földi célpontokra
Fotó: Twitter
A tábornok háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a városban körülzárt „nacionalistákat”, akiknek „provokációi” szerinte az ostromgyűrű szorosabbra húzásával szaporodni fognak.
Különben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is hamisnak nevezte a csütörtöki antalyai sajtótájékoztatón azokat az állításokat, amelyek szerint az orosz hadsereg szerdán egy szülészetnek otthont adó létesítményre mért csapást Mariupolban. Lavrov gyakorlatilag a Konasenkóéval egybehangzó változatát mondta el a történtekről, hozzátéve, hogy Oroszország már hétfőn tájékoztatta az ENSZ-t arról, hogy a kórház az Azov kezén van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor élő Facebook bejelentkezésben reagált azokra az orosz vádakra, amelyek szerint Ukrajna az Egyesült Államok segítségével biológiai fegyvereket állít elő a válság sújtotta országban.
Szerda óta az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is azt állítja, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vethet be Ukrajnában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel szemben Ukrajnát vádolja azzal, hogy épp az Egyesült Államok segítségével biológiai fegyvereket állít elő.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyébként azt tanácsolta Ukrajnának, hogy semmisítse meg a közegészségügyi laboratóriumokban tárolt veszélyes kórokozókat, nehogy a laborok megsérüljenek egy orosz támadásban, és rászabaduljon a lakosságra egy veszélyes baktérium vagy vírus – közölte a Reuters.

Az elmúlt napban az orosz csapatokkal vívott harcok következtében öt polgári személy vesztette életét a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, köztük egy kisgyermek, és hat civil halt meg a szomszédos Luhanszk megyében is.
Az orosz védelmi minisztérium közben péntekre újfent tűzszünetet hirdetett, és humanitárius folyosók megnyitását tervezi a civilek evakuálására öt városból. Sajtóhírek szerint Mihail Mizsincev, a Nemzeti Védelmi Ellenőrző Központ vezetője bejelentette, hogy
„2022. március 11-én moszkvai idő szerint 10 órától (romániai idő szerint 9 órától) az Orosz Föderáció fegyverszünetet hirdet, és készen áll humanitárius folyosókat biztosítani” – idézte Mizsincevet az Interfax.
A közlemény szerint a menekülési útvonalakat Kijevben, Szumiban, Harkivban, Mariupolban és Csernyihivben nyitják meg. A RIA idézte a tisztviselőket, akik azt mondták, hogy az ukrán félnek be kell nyújtania az utazó személyek listáját, valamint a járművek rendszámát, mielőtt megnyitnák a folyosókat. Korábban a humanitárius folyosók létrehozása többször is kudarcot vallott.

Az ukrán külügyminiszter szerint az orosz kollégájával csütörtökön Törökországban folytatott találkozón a két fél megállapodott abban, hogy folytatják az erőfeszítéseket az ukrajnai humanitárius kérdések megoldásának keresésére.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
1 hozzászólás