
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök
Fotó: Ukrajna kormánya
Ukrajna egy hónapra, azaz augusztus 29-től szeptember 28-ig ismét lezárja határait a külföldiek előtt – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a szerdai kormányülésen.
2020. augusztus 26., 15:062020. augusztus 26., 15:06
2020. augusztus 26., 16:352020. augusztus 26., 16:35
A döntést a kabinet egyhangúlag támogatta – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál, hozzátéve, hogy a végleges határozatot csütörtökön hozzák nyilvánosságra. „Tekintettel a betegség előfordulási arányára, meg kell védenünk polgárainkat és felelős kiállást kell mutatnunk külföldi partnereink felé” – jelentette ki a miniszterelnök. A beutazási tilalom nem terjed ki a tartózkodási engedéllyel rendelkezőkre, továbbá egyes konkrét esetekben is készek kivételt tenni, amiről az ukrán határőrszolgálat hoz majd döntést.
Smihal hozzátette, hogy csütörtökön a válságstáb döntést hoz a szeptemberi zsidó újévhez kapcsolódó tömegrendezvények engedélyezéséről, illetve tilalmáról is. A miniszterelnök közölte továbbá, hogy a jelenleg augusztus végéig hatályban lévő országos karantént újabb két hónapra, azaz október 31-ig meghosszabbították. A kormányfő közölte, hogy továbbra is marad a korábbi adaptív rendszer, azaz a településeket és a régiókat színes – zöld, sárga, narancs és vörös – zónákba sorolják a helyi járványhelyzet alapján, és eszerint szabnak meg különböző korlátozásokat.
Az országos karantén Ukrajnában azt jelenti, hogy bizonyos szabályok általánosan érvényesek, azaz kötelező a maszkviselés nyilvános helyeken és a távolságtartás, valamint a kézfertőtlenítő szerek használata mindenhol. A színes zónákba sorolást a kormányzat augusztus elején vezette be. Ez az új szabályozás egyben azt is jelenti, hogy a helyi hatóságok önhatalmúlag már csak szigoríthatnak, ha szükségesnek ítélik, de nem enyhíthetnek a korlátozásokon, amelyeket ismét a központi kormányzat szab meg. A zónákba besorolást a betegek száma, az elvégzett tesztek száma és a kórházi ágyak leterheltsége alapján a kormány hetente vizsgálja felül.
Ukrajnában szerdára 1670 új esettel 110 ezer 085-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 36 újabb halálos áldozattal 2354-re, miközben eddig 53 454-en gyógyultak meg, közülük előző nap 584-en. Jelenleg 54 277 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk 1050-nel nőtt egy nap alatt.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
szóljon hozzá!