Ukrajna több tucatnyi drónnal támadta a Krímet, Moszkva több ukrán régiót vett célba – Norvégia is ad F-16-osokat Ukrajnának

Ukrajna egyelőre nem kommentálta a hírt.

Mint arról beszámoltunk, Ukrajna csütörtökön, az ország függetlenné válásának 32. évfordulóján hajtotta végre Kijev eddigi egyik legösszetettebbnek és legambiciózusabbnak tűnő hadműveletét a Krímben lévő orosz katonai létesítmények ellen, amelynek keretében ukrán különleges erők szálltak partra a félsziget nyugati partján, hogy megtámadják az orosz egységeket.

Ukrán tisztviselők többször megfogadták, hogy visszaállítják Kijev uralmát a Krímben, amelyet Oroszország 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével annektált. Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a dróntámadásokat a térségben, beleértve a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő hidakat.

Közben a jelentések szerint

Az ukrán légierő közölte, hogy a Donyeck és Zaporozsje térségében elrendelt riasztás az orosz taktikai repülők tevékenységgel függ össze.

A hadsereg arra kérte az érintett területek lakóit, hogy maradjanak az óvóhelyeken, amíg a támadások meg nem szűnnek. Oleg Kiper, az odesszai régió kormányzója figyelmeztette a lakosságot, hogy „fennáll a rakétatámadások veszélye” – jelentette az Unian hírügynökség.

Közben

„Norvégia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben, ameddig csak kell. Ukrajnának most égető szüksége van még több katonai és anyagi támogatásra” – fogalmazott a miniszterelnök a kormánya által kiadott közleményben, amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett. A norvég kormány szerint a légvédelem létfontosságú Ukrajna azon képessége szempontjából, hogy megvédje mind a polgári lakosságot, mind a frontvonalak menti infrastruktúráját és katonai egységeit az Oroszországból érkező mindenféle típusú légitámadástól.

„Ukrajna légvédelmi támogatása a háború kezdete óta a legmagasabb szintű prioritást élvezi. A nyugati és norvég légvédelmi támogatás döntő fontosságú volt abban, hogy Oroszország ne vegye át az ellenőrzést a légtér felett, és ezáltal hozzájárult sok polgári szenvedés és katonai veszteség elkerüléséhez. A múltban Ukrajna jelentős segítséget kapott a nyugati országoktól a légvédelem terén, de az igény továbbra is óriási.

– hangoztatta a miniszterelnök.

A norvég kormány nem hozott nyilvánosságra részleteket, azt sem árulta el, hány darab rakéta átadásáról van szó. A norvég közlemény szerint Ukrajna olyan kilövőállásokból indítható rakétákat kap, amelyeknek átadásáról Svédország már korábban döntött. A norvég fegyveres erők részére pedig az adományozott rakétáknak megfelelő légvédelmi eszközöket vásárolnak majd.

Később a Kijevben tartózkodó Jonas Gahr Stoere megerősítette az NTB norvég hírügynökségnek azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint – Hollandia és Dánia mellett –

Hozzátette ugyanakkor, hogy országa valószínűleg kevesebb, mint tíz darabot adományoz az amerikai vadászgépekből, és a leszállítás időpontjáról is később döntenek.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma közben bejelentette: Washington októbertől kezdi el az ukrán pilóták kiképzését az F-16-osokra.

Eközben

Guterresnek „a fekete-tengeri kezdeményezés folytatásának kilátásairól szóló kérdésére válaszolva Szergej Lavrov megismételte Moszkva álláspontját, hogy Moszkva csak akkor hajlandó visszatérni a megállapodáshoz, ha ténylegesen teljesítik az orosz féllel szemben fennálló valamennyi kötelezettséget” – közölte az orosz külügyminisztérium.

Guterres és Lavrov találkozóját megelőzően – csütörtökön – az orosz tárcavezető a fejlődő országokat tömörítő BRICS-csoport háromnapos johannesburgi csúcstalálkozójának végén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette:

„Egyelőre nem látjuk ezeket a jeleket” – mondta. Oroszország nem hosszabbította meg a júliusban lejárt gabonamegállapodás hatályát arra hivatkozva, hogy nem teljesítették a megállapodásnak az orosz mezőgazdasági termékek és a műtrágya exportjára vonatkozó részét, Ukrajna így lényegében elesett a biztonságos tengeri exportútvonalaktól. Oroszország és Ukrajna egyaránt jelentős gabonaexportőr.

Az ENSZ és Törökország által 2022 júliusában közvetített megállapodás célja az volt, hogy kordában tartsa a globális élelmiszerárak drasztikus emelkedését, amelyet részben a háború okozott.

A szankciók részeként vízumkorlátozásokkal sújtott Washington több orosz hivatalos személyt, akinek köze volt ukrán gyerekek erőszakkal történt átszállításához a megszállt herszoni régióból a Krímbe.

Emellett gazdasági büntetőintézkedéseket is hozott az amerikai kormány ukrán gyerekek kikényszerített áttelepítései miatt. Ilyen intézkedés hatálya alá tartozik többi között számos orosz régió, így Belgorod, Kaluga, Rosztov és a Csecsen Köztársaság emberi jogi biztosa, a csecsen kormány vezetője és más csecsenföldi illetékesek. Az amerikai kormányzat indoklása szerint ezek a személyek hozzájárultak a gyerekek elszállításához Ukrajnából, valamint ahhoz, hogy orosz állampolgárok adoptálják, vagy csecsenföldi táborokban helyezzék el őket.

Szintén büntetőintézkedés alá került a Krím félszigeten gyerektábort üzemeltető orosz költségvetési szervezet, az Artek nemzetközi gyerekközpont, valamint a csecsenföldi gyerektáborokat fenntartó Ahmad Kadirov Alapítvány.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedést az ukrán függetlenség napjához időzítve hozták meg.

A háborúban érintett ukrán állampolgárságú gyerekek sorsa téma volt csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén is. Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebeznia hazugságnak nevezte a nyugati országok állítását ukrán gyerekek elhurcolásáról, szavai szerint az érintetteket az orosz hatóságok „megmentették”. Thomas Linda-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a vitában úgy fogalmazott, az Egyesült Államok nem fogja tétlenül szemlélni, hogy Oroszország háborús, valamint emberiesség elleni bűnöket követ el.