Nehéz ügy. Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezeti az Ukrajna helyzetét megvitató tárgyalódelegációkat
Fotó: Youtube
Kulcsfontosságú tárgyalások kezdődtek kedden Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között Szaúd-Arábiában az ukrajnai háború befejezését célzó első megbeszélések előtt, amelyeket Kijev és európai támogatói nélkül tartanak.
2025. február 18., 11:112025. február 18., 11:11
Az Ukrajnáról szóló rijádi megbeszéléseken részt vesz még Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff közel-keleti megbízott is – közölte a CNN.
Az orosz oldalon magas rangú politikai, hírszerzési és gazdasági személyiségek, köztük Jurij Uzsakov elnöki tanácsadó és Kirill Dmitrijev, a szuverén vagyonalap vezetője, aki a színfalak mögött kulcsszerepet játszott a közelmúltban kötött amerikai fogolyszabadítási megállapodásban.
Rubio úgy fogalmazott, hogy
Keith Kellogg, a Trump-kormányzat orosz-ukrán megbízottja a tárgyalások „kétirányú” sorozatáról tárgyalt, és várhatóan csütörtökön Kijevbe látogat.
Lavrov szerint a tárgyalások célja, hogy véget vessenek a két „nagyhatalom” közötti kapcsolatok „abnormális időszakának”.
A Kreml szerint a tárgyalások „elsősorban az orosz-amerikai kapcsolatok teljes komplexumának helyreállítására irányulnak”.
A megbeszélés megalapozhatja Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleges találkozóját is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy kormánya „semmit sem tudott (a tárgyalásokról)”, és nem fog részt venni.
Az európai vezetők, akik aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a potenciálisan kulcsfontosságú tárgyalásokból kiszorulnak, hétfőn rendkívüli ülést tartottak Párizsban Ukrajnáról.
Összejövetelükre azt követően került sor, hogy
Kína kijelentette, hogy elvárja, hogy az ukrajnai háború „minden résztvevője” üljön össze a béketárgyalásokon.
„Kína üdvözli a békének szentelt minden erőfeszítést, beleértve az Egyesült Államok és Oroszország között a tárgyalásokról elért konszenzust” – mondta Kuo Csia-kun külügyminisztériumi szóvivő a szokásos sajtótájékoztatón.
„Ugyanakkor Kína elvárja, hogy minden érintett és érdekelt fél időben részt vegyen a tárgyalási folyamatban”.
Kína már régóta igyekszik magát potenciális békeközvetítőként pozícionálni a konfliktusban – saját, homályosan megfogalmazott javaslatát népszerűsítve a háború rendezésére. Ajánlatát azonban Nyugaton beárnyékolta Peking Moszkvával való elmélyülő kapcsolata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb hároméves ciklusra Brenzovics Lászlót választotta meg elnökének tisztújító közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Kereskedelmi hajók kerültek tűz alá a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. Irán látszólag újra lezárta a Hormuzi-szorost, Washington viszont mást állít.
A várakozások szerint a jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték – mondta a választáson nyertes Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten.
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!