
Nehéz ügy. Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezeti az Ukrajna helyzetét megvitató tárgyalódelegációkat
Fotó: Youtube
Kulcsfontosságú tárgyalások kezdődtek kedden Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között Szaúd-Arábiában az ukrajnai háború befejezését célzó első megbeszélések előtt, amelyeket Kijev és európai támogatói nélkül tartanak.
2025. február 18., 11:112025. február 18., 11:11
Az Ukrajnáról szóló rijádi megbeszéléseken részt vesz még Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff közel-keleti megbízott is – közölte a CNN.
Az orosz oldalon magas rangú politikai, hírszerzési és gazdasági személyiségek, köztük Jurij Uzsakov elnöki tanácsadó és Kirill Dmitrijev, a szuverén vagyonalap vezetője, aki a színfalak mögött kulcsszerepet játszott a közelmúltban kötött amerikai fogolyszabadítási megállapodásban.
Rubio úgy fogalmazott, hogy
Keith Kellogg, a Trump-kormányzat orosz-ukrán megbízottja a tárgyalások „kétirányú” sorozatáról tárgyalt, és várhatóan csütörtökön Kijevbe látogat.
Lavrov szerint a tárgyalások célja, hogy véget vessenek a két „nagyhatalom” közötti kapcsolatok „abnormális időszakának”.
A Kreml szerint a tárgyalások „elsősorban az orosz-amerikai kapcsolatok teljes komplexumának helyreállítására irányulnak”.
A megbeszélés megalapozhatja Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleges találkozóját is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy kormánya „semmit sem tudott (a tárgyalásokról)”, és nem fog részt venni.
Az európai vezetők, akik aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a potenciálisan kulcsfontosságú tárgyalásokból kiszorulnak, hétfőn rendkívüli ülést tartottak Párizsban Ukrajnáról.
Összejövetelükre azt követően került sor, hogy
Kína kijelentette, hogy elvárja, hogy az ukrajnai háború „minden résztvevője” üljön össze a béketárgyalásokon.
„Kína üdvözli a békének szentelt minden erőfeszítést, beleértve az Egyesült Államok és Oroszország között a tárgyalásokról elért konszenzust” – mondta Kuo Csia-kun külügyminisztériumi szóvivő a szokásos sajtótájékoztatón.
„Ugyanakkor Kína elvárja, hogy minden érintett és érdekelt fél időben részt vegyen a tárgyalási folyamatban”.
Kína már régóta igyekszik magát potenciális békeközvetítőként pozícionálni a konfliktusban – saját, homályosan megfogalmazott javaslatát népszerűsítve a háború rendezésére. Ajánlatát azonban Nyugaton beárnyékolta Peking Moszkvával való elmélyülő kapcsolata.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
szóljon hozzá!