
Fotó: MTI
Ukrajna senkinek sem engedi meg, hogy „zsaroló hangnemben” beszéljen vele, s ez vonatkozik az új oktatási törvény körüli vitákra is - szögezte le Volodimir Hrojszman miniszterelnök pénteken a kijevi parlament plenáris ülésén.
2017. november 17., 16:022017. november 17., 16:02
2017. november 17., 16:052017. november 17., 16:05
A kormányfő ezt egy képviselői kérdésre válaszolva jelentette ki. Ihor Lapin, a kisebbik kormánypárt, a Népi Front képviselője vonta kérdőre az ukrán miniszterelnököt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azon szerdai kijelentése kapcsán, miszerint „a magyar társadalomban és a magyar parlamenti politikában teljes konszenzus van” arról, hogy a külhoni magyaroknak jár az autonómia, az állampolgárság, és az utóbbitól elválaszthatatlan a szavazati jog.
„Nem szabad elfelejteni, hogy ez az ország Ukrajna, az anyanyelve pedig az ukrán, amelyet Ukrajna minden állampolgárának tiszteletben kell tartania. Mi, mint nagy, 45 milliós európai ország, senkinek nem engedjük meg, hogy velünk zsaroló hangnemben beszéljen” - hangoztatta Hrojszman.

Magyarország elvárja Ukrajnától, hogy tartsa féken az olyan nacionalista csoportokat, mint amelynek tagjai a hétvégén letépték a magyar zászlót a beregszászi polgármesteri hivatalról – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.
A honatya arra vonatkozó kérdésére, mit tesz a kormány Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzójával szemben, aki - szavai szerint - nem „veszi észre”, hogy más országok zászlóit rakják ki ukrán állami intézményekre, ami szerinte szeparatizmushoz vezethet a régióban, a miniszterelnök leszögezte: senki nem engedheti meg magának, hogy átlépje a törvényesség kereteit.
Megjegyezte viszont, hogy ha lesz alapja, kész Petro Porosenko elnökhöz fordulni a „kárpátaljai helyzet” rendezését kérve.
A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki.

Az Európa Tanács szerint az új ukrán oktatási törvény nem teremt megfelelő egyensúlyt a nemzeti kisebbségek és az ország hivatalos nyelve között, a szabályozás ilyen formájában nagyban akadályozza a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő tanítását.
A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán.
Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Engedélyezi viszont a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Bírálta az oktatási törvényt, továbbá elítélte az ukrán nacionalisták múlt vasárnapi beregszászi tiltakozó akcióján tanúsított viselkedését, különösen a magyar zászló levételét a városházáról. A megyei kormányzókat az államfő nevezi ki Ukrajnában.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!