Újraindítás: megreformálná a schengeni térséget az EU soros elnökeként Franciaország

Emmanuel Macron francia elnök december elején az Európai Unió Tanácsának következő féléves prioritásait ismertető beszédében elmondta: az uniós tanács a változó éghajlati problémákra, a digitális átállásra kíván összpontosítani. El kívánja érni, hogy az Unió képes legyen a növekvő egyenlőtlenségek kezelésére, az egyes államok által befolyásolt migrációs nyomás megoldására, valamint az európai demokráciák destabilizálására tett külső kísérletekkel szembeni fellépésre, valamint hogy megfelelően tudjon válaszolni a közvetlen szomszédságban növekvő feszültségekre.

„Sokan szeretnék, ha az Európát sújtó válságokkal szemben az egyes – uniós – nemzetek egyedül cselekednének. Noha az egyes nemzetek adják erőnket és büszkeségünket, elengedhetetlen, hogy Európa egységes legyen. A jelen kihívásai arra figyelmeztetnek, hogy hatékonyabbnak, határozottabbnak, önállóbbnak, függetlenebbnek és egységesebbnek kell lennünk” – fogalmazott Macron. Tájékoztatása szerint Franciaország egyebek mellett hangsúlyt helyez majd a koronavírus-járványból történő kilábalásra is figyelve arra, hogy a gazdasági fejlődés összeegyeztethető maradjon az éghajlat-politikai törekvésekkel.

Elmondta, hogy konferenciát terveznek azon országok részvételével, ahol a büntetésnek ezt a legsúlyosabb fokozatát még alkalmazzák, esetleg alkalmazását felfüggesztették. A nemzetközi közösséggel egy ENSZ-határozatot fogadnának el, kötelezővé téve az országoknak, hogy évente jelentsék a meghozott halálos ítéletek és a végrehajtott kivégzések számát.

Franciaország 1950 óta tizenharmadik alkalommal tölti be az EU soros elnöki tisztét, utoljára 2008-ban Nicolas Sarkozy elnöksége alatt jutott rá ez a feladat. Párizs közel négyszáz találkozót és konferenciát szervez, köztük február 17-18-án egy EU-Afrika csúcstalálkozót, valamint március 10-11-én egy informális európai csúcsértekezletet. Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik egy 18 hónapos periódust felölelő időszak alatt.

Franciaország az őt váltó Csehországgal, majd a következő elnökséget betöltő Svédországgal alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül. A francia-cseh-svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a zöld növekedés, a digitális szuverenitásának megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.

Magyarország uniós tagsága történetében eddig egyszer, 2011 első félévében töltötte be az uniós elnöki tisztséget. Magyar elnökségre legközelebb 2024 második felében kerül sor. Románia első ízben 2019. január 1. és június 30. között látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.