Újrafogalmazzák a feladatokat?

Továbbra is a civilekre alapoz Sólyom László a határon túli ügyekben
„Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, elvi álláspontokat tesz közzé” – jelentette ki Sólyom László annak a civil konferenciának a végén, melyet a határon túli magyarok helyzetének a megismerése céljából hívott öszsze csütörtökre a budapesti Sándor-palotába. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a most kezdett konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre. Amint hangsúlyozta, alkotmányos felelőssége és az elnöki protokoll része a határon túli magyarsággal való törődés.
Az elnök egyébként személyes részvételével, érdeklődésével is azt üzente a konferencia meghívottainak, hogy a határon túli kérdést hangsúlyosan kívánja képviselni az elkövetkezőkben. Amint a Krónikának az erdélyi résztvevők közül többen is elmondták, arra számítottak, hogy Sólyom László csupán nyitóbeszédet, esetleg zárszót mond, és az előadásokról a tanácsadóin keresztül tájékozódik majd. „Nemcsak hogy végighallgatta az előadásokat, hanem mindvégig jegyzetelt, és legalább harminc kérdést tett fel az előadóknak – ecsetelte Székely István, aki a Magyar Kisebbség folyóirat főszerkesztőjeként kapott meghívást a konferenciára. – Úgy érzékeltem, az államfő kezdeményezőként kíván ebben a kérdésben fellépni a magyar társadalom irányába.” Hasonló volt Bakk Mikós politológus következtetése is. „Sólyom László eltökéltnek látszott abban, hogy ezen a területen újrafogalmazza Magyarország és a magyar politika feladatait” – ecsetelte lapunk főmunkatársa.
A konferencián egyébként a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek 17 civil képviselője tartott előadást. Sólyom László a rendezvény után közölte, a konferenciasorozat novemberben folytatódik, és továbbra is civil körben kíván tanácskozni, a határon túli magyar pártok képviselői ezután sem kapnak meghívást.
Következtetései közül csak néhányat osztott meg a sajtó képviselőivel. Elmondta, nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai. Mint kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Hozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a Magyarországgal szomszédos országokban. Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után. Megemlítette, szociológiai felmérés szerint a magyar ajkú lakosság gyengébben képzett, mint a többségi lakosság, a magyar értelmiség szinte hiányzik. Hangsúlyozta, a meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít semmiféle nemzettudatot. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni, a magyar nyelvű egyetemek nem lesznek életképesek, ha ez a magyar szellemű oktatás nem az óvodában kezdődik – tette hozzá a köztársasági elnök.
Kiemelte azt is: a magyar identitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe. A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete.