Fotó: MTI
Sok szempontból újra egységes Kárpát-medencéről beszélhetünk – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Harmincból tíz című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.
2021. szeptember 14., 17:372021. szeptember 14., 17:37
Potápi Árpád János kiemelte: egységes a Kárpát-medence, ha oktatásról, kultúráról van szó, és szociális, valamint egészségügyi területen is erre törekednek.
Hozzátette: a politikai intézményrendszert is erősítik, mert ha az nem erős, a többi sem lesz az. Nem mindegy, hogy a magyarok, a magyar pártok ott vannak-e helyben vagy a tartományokban felelős vezetőként, illetve az utódállamok parlamentjeiben képviselőként – mondta.
A nemzetpolitikában 2011-től dolgoztak együtt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában. Szili Katalin 2014 óta miniszterelnöki megbízottként segíti a nemzetpolitikai államtitkárság munkáját – jelezte.
Hangsúlyozta: a mindenkori kormánynak 101 éve kell a nemzetpolitikával foglalkoznia, mert azóta az ország és a nemzet határai nem esnek egybe.
Potápi Árpád János szerint „amikor jogszabályokban gondolkodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül”, hogy a nemzet harmada nem a jelenlegi országhatárok között él.
A mai nemzetpolitika keretrendszere a rendszerváltáskor alakult ki; azt hullámvölgyek és hullámhegyek követték, utóbbira példa a 2001-ben elfogadott státusztörvény, ami előkészítette az elmúlt 10 év eredményeit. Hozzátette: ma nincs olyan nap a Kárpát-medencében, amikor ne adnának át iskolát, óvodát, illetve ne indulna valamilyen program.
Ma a Magyar Diaszpóra Tanács a harmadik fontos nemzetpolitikai fórum – jelezte.
Kitért arra is: 2010 és 2014 között az identitás megőrzése és megerősítése volt a cél, erre építve hozták meg azokat a jogszabályokat, amelyek bár szimbolikus jelentőségűek, kézzel fogható eredményük van. Ide sorolta a kettős állampolgárságot és az alaptörvényt. A szülőföldön boldogulás támogatása 2015-től van jelen – jegyezte meg.
Fotó: MTI
Szili Katalin felidézte: 2016-ban jelent meg egy kötete Joggal Európában címmel, amely áttekintést adott az addig terjedő időszakról, mi történt nemzetközi porondon a nemzetpolitika területén. Akkor még nem gondolt folytatásra, de egy este a híradóban azt látta, hogy a miniszterelnök egy más kötet kapcsán arról beszélt, hogy jó volna, „ha mindenki megcsinálná a maga tízéves leltárát a saját területéről”.
– részletezte, megjegyezve: az Európai Unió nem foglalkozik a nemzetiségi kisebbségek ügyével.
Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos arról beszélt: a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarsággal a külügyi tárca is foglalkozik a diplomáciai testületeken, illetve a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságokon keresztül.
A Kárpát-medencében működő kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok munkáját nehéznek nevezte, külön megemlítve, hogy azok az országok, amelyek nem biztosítanak kollektív jogokat a kisebbségeknek, mint például Szlovákia, Ukrajna, Románia, integrálnák az ott élő magyarokat. Kalmár Ferenc szerint az integráció a kollektív jogok nélkül valójában asszimilációt jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!