Fotó: MTI
Sok szempontból újra egységes Kárpát-medencéről beszélhetünk – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Harmincból tíz című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.
2021. szeptember 14., 17:372021. szeptember 14., 17:37
Potápi Árpád János kiemelte: egységes a Kárpát-medence, ha oktatásról, kultúráról van szó, és szociális, valamint egészségügyi területen is erre törekednek.
Hozzátette: a politikai intézményrendszert is erősítik, mert ha az nem erős, a többi sem lesz az. Nem mindegy, hogy a magyarok, a magyar pártok ott vannak-e helyben vagy a tartományokban felelős vezetőként, illetve az utódállamok parlamentjeiben képviselőként – mondta.
A nemzetpolitikában 2011-től dolgoztak együtt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában. Szili Katalin 2014 óta miniszterelnöki megbízottként segíti a nemzetpolitikai államtitkárság munkáját – jelezte.
Hangsúlyozta: a mindenkori kormánynak 101 éve kell a nemzetpolitikával foglalkoznia, mert azóta az ország és a nemzet határai nem esnek egybe.
Potápi Árpád János szerint „amikor jogszabályokban gondolkodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül”, hogy a nemzet harmada nem a jelenlegi országhatárok között él.
A mai nemzetpolitika keretrendszere a rendszerváltáskor alakult ki; azt hullámvölgyek és hullámhegyek követték, utóbbira példa a 2001-ben elfogadott státusztörvény, ami előkészítette az elmúlt 10 év eredményeit. Hozzátette: ma nincs olyan nap a Kárpát-medencében, amikor ne adnának át iskolát, óvodát, illetve ne indulna valamilyen program.
Ma a Magyar Diaszpóra Tanács a harmadik fontos nemzetpolitikai fórum – jelezte.
Kitért arra is: 2010 és 2014 között az identitás megőrzése és megerősítése volt a cél, erre építve hozták meg azokat a jogszabályokat, amelyek bár szimbolikus jelentőségűek, kézzel fogható eredményük van. Ide sorolta a kettős állampolgárságot és az alaptörvényt. A szülőföldön boldogulás támogatása 2015-től van jelen – jegyezte meg.
Fotó: MTI
Szili Katalin felidézte: 2016-ban jelent meg egy kötete Joggal Európában címmel, amely áttekintést adott az addig terjedő időszakról, mi történt nemzetközi porondon a nemzetpolitika területén. Akkor még nem gondolt folytatásra, de egy este a híradóban azt látta, hogy a miniszterelnök egy más kötet kapcsán arról beszélt, hogy jó volna, „ha mindenki megcsinálná a maga tízéves leltárát a saját területéről”.
– részletezte, megjegyezve: az Európai Unió nem foglalkozik a nemzetiségi kisebbségek ügyével.
Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos arról beszélt: a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarsággal a külügyi tárca is foglalkozik a diplomáciai testületeken, illetve a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságokon keresztül.
A Kárpát-medencében működő kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok munkáját nehéznek nevezte, külön megemlítve, hogy azok az országok, amelyek nem biztosítanak kollektív jogokat a kisebbségeknek, mint például Szlovákia, Ukrajna, Románia, integrálnák az ott élő magyarokat. Kalmár Ferenc szerint az integráció a kollektív jogok nélkül valójában asszimilációt jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!