John Fitzgerald Kennedy elnököt 1963. november 22-én gyilkolták meg a texasi Dallasban
Az 1963-ban meggyilkolt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök hozzátartozói sürgették Joe Biden amerikai elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a merénylet még titkosított dokumentumait – számolt be a Newsmax konzervatív amerikai hírportál és a Politico című lap.
2021. október 26., 08:462021. október 26., 08:46
A dokumentumokat eredetileg kedden hozták volna nyilvánosságra, ám a Fehér Ház pénteken közölte, hogy
„Gyalázat. Gyalázat az amerikai demokráciával szemben” – reagált a Politicónak nyilatkozva ifjabb Robert F. Kennedy, a szintén meggyilkolt Robert Kennedy egykori igazságügyi miniszter – John Fitzgerald Kennedy elnök öccse – fia a Politicónak.
– fogalmazott.
Unokatestvére, Patrick Kennedy, korábbi Rhode Island-i demokrata párti kongresszusi képviselő úgy vélekedett: az iratokat nem kifejezetten a család miatt, hanem azért is kellene nyilvánosságra hozni, mert
„Az ország érdekét tartom szem előtt, mindennek ki kell derülnie, hogy még jobban megérthessük történelmünket” – mondta.
A Politico szerint Biden döntése meglepetésként érte a gyilkossággal foglalkozó történészeket és szakértőket, tekintve, hogy az elnök a szenátus tagja volt, amikor az amerikai kongresszus 1992-ben egyhangúlag felhatalmazást adott arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat.
Mint ismeretes, John Fitzgerald Kennedy elnököt 1963. november 22-én gyilkolták meg a texasi Dallasban. A gyilkossággal a magányos elkövetőnek minősített Lee Harvey Oswaldot vádolták meg, akit azonban letartóztatásakor Jack Ruby bártulajdonos agyonlőtt. Ruby később a börtönben betegségben meghalt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!