Újabb ügynökvádak

A lap a lengyel belügyminisztérium egyházi ügyekkel foglalkozó IV. ügyosztálya 1978. január 30-i titkos dokumentumára hivatkozik, melyben 12 lengyel püspököt említenek meg a belbiztonságnál számon tartott fedőnevükön. Hogy a fedőnevek mögött kik rejtőznek, az nem ismeretes.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a belbiztonság mindenképpen meg akarta akadályozni Karol Wojtyla bíboros, krakkói érsek (a későbbi II. János Pál pápa) varsói érsekké és a lengyel püspöki kar elnökévé történő megválasztását.
A Wielgus-üggyel kapcsolatban Lengyelországban olyan spekulációk terjednek, hogy a Szentszék visszahívná Józef Kowalczyk lengyelországi pápai nunciust, aki állítólag túl későn értesítette a Vatikánt az érsek ellen felmerült vádakról, illetve elhallgatta a bizonyítékok igazi terjedelmét. Jaroslaw Gowin, a Znak című katolikus folyóirat korábbi főszerkesztője emlékeztetett arra, hogy a nuncius már a múltban is késlekedett az egyház számára kínos információk továbbításával. Így II. János Pál pápa nem szerezhetett tudomást például a később lemondásra kényszerült Juliusz Paetz volt poznani érsek ellen felmerült szexuális molesztálási vádakról.
Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök helyeselte Wielgus lemondását. A lengyel kormányfő elmondta: megérti azokat, akik védték a püspököt, de „a dolgok az eddigi mederben nem mehettek tovább”. A kormányfő szerint a lengyel katolikus egyház jelenlegi válsága egyben „nemzeti válság” is. „Határozottabban meg kell mutatnunk a nemzetnek, hogy kik voltak az áldozatok itt, és kik a hóhérok, és nekünk ezekkel a hóhérokkal kell foglalkoznunk” – mondta a lengyel kommunista titkosszolgálat mesterkedéseire utalva. Kaczynski szerint nem szabad megengedni, hogy az igazi bűnösök névtelenek maradjanak azon emberek előtt, akiket sikerült megtörniük, és akik végül mégiscsak áldozatok voltak.

Hírösszefoglaló