Putyin 15 évvel ezelőtt úgy vélte, hogy az Amerika uralta világrendnek vége
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az energetikai válság is mélyülhet Oroszország Ukrajna elleni lépése és az ezt magával vonó nyugati szankciók miatt. Kárpátalján nincs pánikhangulat, de akinek van némi megtakarítása, igyekszik külföldi valutára váltani a hrivnyát. Szakértőket kérdeztünk a pattanásig feszült helyzetről.
2022. február 22., 19:162022. február 22., 19:16
„Amit most látunk, az nem az, amiről Joe Biden és a nyugati sajtó korábban beszélt, Ukrajna megszállásáról, lerohanásáról egyelőre nincs szó” – mondta a Krónikának Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője, megemlítve, hogy a helyzetet így értékeli az amerikai külügyminisztérium is, amikor úgy fogalmaz: ez nem támadás, így a szankciók is korlátozottak lesznek.
„Ami az agresszió minősítést illeti, természetesen a nemzetközi közösség szempontjából ez a nemzetközi jog megsértése, még ha a formális jogi keretek adottak is. De Irak 2003-as amerikai megtámadása még ennyire sem volt jogilag megalapozva, Koszovó függetlenedése és elismerése pedig hasonló a Donbassz helyzetéhez. Még annyiban is, hogy akkor már voltak ott amerikai békefenntartók.
– érvelt a budapesti külpolitikai újságíró.
Mint mondta, ami most történik, az leginkább a Nyugat és Oroszország viszonyának alakulása szempontjából érthető. „Ukrajna ennek a szembenállásnak és így az új világrend alakulásának egyik terepe.
Ez a 2008-as orosz–grúz háború és az ukrán válság, továbbá a Krím ellenére máig nem történt meg. Moszkva ezt megelégelte, és hogy úgy fogalmazzak, ráborította a Nyugatra a kártyaasztalt. De előbb még tavaly decemberben a biztonsági garanciákról szóló ajánlatával/követeléseivel a határ menti csapatösszevonásokkal nyomatékosítva adott még egy esélyt a tárgyalásokra, majd amikor látta az »eredményt«, akkor jött ez a lépés is” – hangsúlyozta Stier Gábor.
Szerinte folyamatosan alakult a helyzet, a Donbassz elismerését a Kreml legfeljebb két hete dönthette el véglegesen. „Az időzítést az is magyarázhatja, hogy Putyin talán nem volt kíváncsi Biden kioktatására. Nem gondolom, hogy a Kreml az első perctől a bevonulásra játszott, de természetesen ez is ott volt a pakliban. Egyértelmű, hogy ebben a kérdésben a Kreml körüli kemény vonalasok győztek, de ne felejtsük el, hogy az üzleti körökkel az élen komoly erők szerettek volna elkerülni minden olyan lépést, amely az eddigieknél is jobban konfrontálja Oroszországot a Nyugattal, és újabb szankciókkal jár” – fogalmazott a főszerkesztő.
Mi lehet a várható ukrán reakció? – kérdeztük. Stier Gábor úgy véli, verbálisan kemény fellépés, akár a diplomáciai kapcsolatok felmondása is következhet, de
Szerinte Volodimir Zelenszkij elnök is fél nekimenni az orosz hadseregnek, így paradox módon a Donbasszban az orosz bevonulás hozhatja el a békét. „Persze, bármelyik pillanatban változhat a helyzet, támadhatnak az Azov vagy más társégben lévő ukrán szervezetek egységei, és arra válaszul az orosz csapatok megindulnak, így kiszélesedhet a konfliktus” – tette hozzá a szakértő.
A várható szankciókra s az azokra érkező orosz válaszokra vonatkozó kérdésünkre a Moszkvatér.com portál főszerkesztője azt mondta, a Nyugat hangos, de azért óvatos. „Szankcionálhatják a Donbasszban befektetni vagy az ezeket finanszírozni akarókat – olyan sokan most nem lesznek –, lehetnek személyekre vonatkozó szankciók, de az igazán súlyos és fájó, az utóbbi időben oly sokat emlegetett lépéseket arra tartalékolják, ha Moszkva esetleg nem állna meg a Donbasszban.
Persze, az EU még ezután dönt az új szankciókról, de Brüsszel nem szokott keményebb lenni Washingtonnál” – hívta fel a figyelmet az újságíró.
Az energetikai válságnak a konfliktus miatti mélyülését firtató kérdésünkre Stier Gábor elmondta: az Északi Áramlattal kapcsolatos szankciók miatt ez elképzelhető. Kiemelte ugyanakkor, hogy inkább a háborús hangulat miatti áremelkedéstől lehet tartani, nem pedig gázhiánytól. Az esetleges ukrajnai menekülthullámmal kapcsolatban a szakértő kijelentette: egyelőre nem várható, mert aki akart, már elment Ukrajnából.
– tette hozzá.
Fotó: Facebook/Минобороны России
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője a Napi.hu-nak adott interjújában egyebek mellett arról beszélt, hogy mivel Oroszországnak nincsenek természetes geopolitikai határai Európa felé, Moszkva történetileg mindig politikai vagy katonai eszközökkel igyekezett kialakítani egyfajta pufferzónát önmaga és Európa között. 1991 előtt ilyen volt a Varsói Szerződés és a KGST, most pedig a Beloruszból, Ukrajnából, Moldovából álló sávot kívánja ilyen pufferré formálni. Mint fogalmazott: Putyin azt szeretné elérni, hogy Moszkva biztonsági érdekeit figyelembe vevő kormányok irányítsák ezeket az országokat.
És mi a helyzet Kárpátalján? Pallagi Marianna, a Kárpátalja.ma hírportál főszerkesztője a Krónika megkeresésére azt mondta,
„Szerencsére továbbra sincs pánikhangulat a megyében, ugyanakkor Putyin döntése a szakadár területek elismeréséről nyugtalansággal tölti el a lakosokat. A gazdasági helyzet további hanyatlására mindenképp számítanak. Ezt támasztja alá, hogy megnövekedtek a megrendelések a pénzváltóknál. Akinek van némi megtakarítása, igyekszik külföldi valutára váltani a hrivnyát” – tájékoztatott a főszerkesztő. Azt is elmondta, hogy behívásokról egyelőre nincs szó. „Mozgósítás esetén a maradjak vagy menjek kérdésen vacillálók nyilván az utóbbi mellett döntenek. A többiek kivárnak. Senki nem szeretné itt hagyni egy élet munkáját” – fogalmazott Pallagi Marianna.
KMKSZ: béke és kisebbségvédelem
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát az Ukrajna körzetében fokozódó háborús feszültség miatt, rámutatva, hogy „az atomfegyverek korában fegyveres úton nem lehet rendezni a felgyülemlett konfliktusokat”. A KMKSZ elnöksége kedden kiadott nyilatkozatában felszólítja a nagyhatalmak vezetőit és az ukrán kormányzatot arra, hogy „tegyenek meg mindent a háború elkerülése, a problémák békés úton történő rendezése érdekében”. Az MTI által idézett dokumentumban rámutatnak, hogy Ukrajnának az utóbbi években elfogadott törvényei nem teszik lehetővé a kisebbségvédelem terén kötött nemzetközi egyezmények végrehajtását. „Az ukrajnai kisebbségek nyelvi, oktatási jogainak visszaállítása jelentős mértékben hozzájárulhatna a béke és a stabilitás megőrzéséhez” – szerepel a nyilatkozatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!