Újabb gázáremelkedést hozhat a konfliktus – Kárpátalján sorozás még nincs, a gazdasági helyzet hanyatlására számítanak

– érvelt a budapesti külpolitikai újságíró.

Putyin ráborította a Nyugatra a kártyaasztalt

Mint mondta, ami most történik, az leginkább a Nyugat és Oroszország viszonyának alakulása szempontjából érthető. „Ukrajna ennek a szembenállásnak és így az új világrend alakulásának egyik terepe.

Ez a 2008-as orosz–grúz háború és az ukrán válság, továbbá a Krím ellenére máig nem történt meg. Moszkva ezt megelégelte, és hogy úgy fogalmazzak, ráborította a Nyugatra a kártyaasztalt. De előbb még tavaly decemberben a biztonsági garanciákról szóló ajánlatával/követeléseivel a határ menti csapatösszevonásokkal nyomatékosítva adott még egy esélyt a tárgyalásokra, majd amikor látta az »eredményt«, akkor jött ez a lépés is” – hangsúlyozta Stier Gábor.

Szerinte folyamatosan alakult a helyzet, a Donbassz elismerését a Kreml legfeljebb két hete dönthette el véglegesen. „Az időzítést az is magyarázhatja, hogy Putyin talán nem volt kíváncsi Biden kioktatására. Nem gondolom, hogy a Kreml az első perctől a bevonulásra játszott, de természetesen ez is ott volt a pakliban. Egyértelmű, hogy ebben a kérdésben a Kreml körüli kemény vonalasok győztek, de ne felejtsük el, hogy az üzleti körökkel az élen komoly erők szerettek volna elkerülni minden olyan lépést, amely az eddigieknél is jobban konfrontálja Oroszországot a Nyugattal, és újabb szankciókkal jár” – fogalmazott a főszerkesztő.

Mi lehet a várható ukrán reakció? – kérdeztük. Stier Gábor úgy véli, verbálisan kemény fellépés, akár a diplomáciai kapcsolatok felmondása is következhet, de 

Szerinte Volodimir Zelenszkij elnök is fél nekimenni az orosz hadseregnek, így paradox módon a Donbasszban az orosz bevonulás hozhatja el a békét. „Persze, bármelyik pillanatban változhat a helyzet, támadhatnak az Azov vagy más társégben lévő ukrán szervezetek egységei, és arra válaszul az orosz csapatok megindulnak, így kiszélesedhet a konfliktus” – tette hozzá a szakértő.

A várható szankciókra s az azokra érkező orosz válaszokra vonatkozó kérdésünkre a Moszkvatér.com portál főszerkesztője azt mondta, a Nyugat hangos, de azért óvatos. „Szankcionálhatják a Donbasszban befektetni vagy az ezeket finanszírozni akarókat – olyan sokan most nem lesznek –, lehetnek személyekre vonatkozó szankciók, de az igazán súlyos és fájó, az utóbbi időben oly sokat emlegetett lépéseket arra tartalékolják, ha Moszkva esetleg nem állna meg a Donbassz­ban.

Persze, az EU még ezután dönt az új szankciókról, de Brüsszel nem szokott keményebb lenni Washingtonnál” – hívta fel a figyelmet az újságíró.

Az energetikai válságnak a konfliktus miatti mélyülését firtató kérdésünkre Stier Gábor elmondta: az Északi Áramlattal kapcsolatos szankciók miatt ez elképzelhető. Kiemelte ugyanakkor, hogy inkább a háborús hangulat miatti áremelkedéstől lehet tartani, nem pedig gázhiánytól. Az esetleges ukrajnai menekülthullámmal kapcsolatban a szakértő kijelentette: egyelőre nem várható, mert aki akart, már elment Ukrajnából.

– tette hozzá.

„Szerencsére továbbra sincs pánikhangulat a megyében, ugyanakkor Putyin döntése a szakadár területek elismeréséről nyugtalansággal tölti el a lakosokat. A gazdasági helyzet további hanyatlására mindenképp számítanak. Ezt támasztja alá, hogy megnövekedtek a megrendelések a pénzváltóknál. Akinek van némi megtakarítása, igyekszik külföldi valutára váltani a hrivnyát” – tájékoztatott a főszerkesztő. Azt is elmondta, hogy behívásokról egyelőre nincs szó. „Mozgósítás esetén a maradjak vagy menjek kérdésen vacillálók nyilván az utóbbi mellett döntenek. A többiek kivárnak. Senki nem szeretné itt hagyni egy élet munkáját” – fogalmazott Pallagi Marianna.