Újabb csörte Budapest és Kijev között – állampolgári eskütétel kapcsán robbant ki új magyar–ukrán konfliktus

– szögezte le az ukrán diplomácia vezetője, megjegyezve, hogy a két lehetőség közül a választás a magyar kollégák kezében van.

Klimkin kiemelte, őszintén szeretne segíteni „a magyar származású ukrán állampolgároknak”. Jelezte: tudja, mit kell tenni ennek érdekében.

„Egyvalamiben nagyon következetesen fogunk eljárni, mégpedig abban, hogy ott (Kárpátalján) több Ukrajna lesz, ugyanott évről évre több Ukrajna lesz, ezt mi feltétlenül el fogjuk érni” – hangsúlyozta az ukrán külügyminiszter.

Pavlo Klimkin korábban újságírókkal közölte, hogy New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának keretében találkozik Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, akinek meg fogja mutatni a beregszászi magyar konzulátuson készült videofelvételt, amely szerinte hiteles. „Közlöm Szijjártóval, hogy a konzulnak semmi dolga Kárpátalján, jobban teszi, ha Budapesten osztogatja a magyar útleveleket a magyar állampolgároknak” – mondta a tárcavezető, jelezve, „meglehetősen feszített lesz találkozójának napirendje” magyar kollégájával.

A magyar állampolgársági eskütételről a beregszászi magyar konzulátuson készült állítólagos videofelvételről Olena Hitljanszka, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtószóvivője az Unian ukrán hírügynökség érdeklődésére elmondta: „mi mindig nyíltan beszéltünk ezekről a fenyegető folyamatokról, de az ukrán törvények nem állapítanak meg büntetőjogi felelősséget a kettős állampolgárságért”. A Prozak.info kárpátaljai hírportál szerint a magyar diplomáciai kirendeltségen készült videót professzionális rejtett kamerával vették fel. Hozzáfűzte: „teljesen nyilvánvaló, hogy azt vagy SZBU-ügynök, vagy valaki az SZBU megrendelésére rögzítette”.

Budapest részéről csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált Klimkin fenyegetéseire. „A kormány nem hagyja, hogy az ukrán vezetés tovább rontsa a kárpátaljai magyarok helyzetét, a megfélemlítésükre tett kísérleteket pedig a leghatározottabban elítéli” – jelentette ki a tárcavezető. A miniszter „kifejezetten barátságtalan” lépésnek nevezte, hogy a beregszászi magyar főkonzulátuson rejtett kamerával készített felvételeket felhasználták az ukrán választási kampányban, a magyarellenességet szavazatszerzési célra használva.

Hozzátette, hogy a felvételen rögzített állampolgársági eskütétel minden jogszabálynak megfelel, így csak belpolitikai okokkal, a közelgő választással magyarázható, hogy az ukrán külügyminiszter kifogásolta azt. „A kettős állampolgárság bevett gyakorlat az EU-ban, az ukrán tiltakozások ezért nem arra utalnak, hogy Kijev komolyan gondolja az európai integrációt és a NATO-tagságot” – fogalmazott a miniszter. A nemzetközi kötelezettségeket Ukrajnának is tiszteletben kell tartania, továbbá azt is tudomásul kell vennie, hogy a Kárpátalján élő 150 ezres magyar közösség jogokkal rendelkezik akkor is, ha Ukrajna ezeket gyengíteni igyekszik – tette hozzá.

Szijjártó Péter közölte azt is, hogy a kormány barátságtalan és kockázatos lépésnek tekintené, ha Ukrajna kiutasítaná a beregszászi konzult, amint arra a kijevi külügyminiszter utalt. Egy ilyen lépés – tette hozzá – „új dimenzióba helyezné” a két ország kapcsolatait és nem maradna válaszlépés nélkül, de hivatalosan a Külgazdasági és Külügyminisztérium ilyen jelzést nem kapott.
Szijjártó Péter úgy értékelte, a kárpátaljai magyarokat hátrányosan érintő intézkedések és megfélemlítési kísérletek után most újabb szintet lépett az ellenük irányuló támadássorozat. Az eseményeket Magyarország folyamatosan figyelemmel kíséri és – tette hozzá – nem kizárt, hogy a jövőben is szükség lehet az Ukrajna integrációját lassító intézkedésekre. A helyzet miatt jövő kedden a New York-i ENSZ-közgyűlés alkalmával is „lesz miről tárgyalni” – tette hozzá Szijjártó Péter.

a kormány által is gerjesztett hangulat miatt a kárpátaljai magyarok is szenvedő alanyai. Az idei év elején ráadásul Petro Porosenko ukrán elnök olyan törvénytervezetet dolgozott ki, amely az ukrán állampolgárság megvonásával sújtaná azt, aki részt vesz egy másik ország választásain, vagy nem ukrán útlevéllel igazolja magát a határátkelés során.