Tízezer eurós alsó értéket szab meg egy új európai uniós irányelv az uniós forrásokat érintő korrupciós ügyek bűncselekményként való besorolásához.
2017. augusztus 06., 19:032017. augusztus 06., 19:03
Mindez annak kapcsán érdekes, hogy Romániában arról zajlik vita, mekkora összeghatárt szabjanak meg, amely alatt a hivatali visszaélés nem minősül bűncselekménynek.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács által elfogadott irányelv értelmében
Az 1371/2017-es számú direktíva kimondja: legalább négyéves szabadságvesztéssel sújtandó az a személy, aki 100 000 eurósnál nagyobb kárt okoz. A minimális összeg, amely alatt az illetékes szervek eltekinthetnek a büntetőjogi felelősségre vonástól 10 000 euró, vagyis mintegy 45 000 lej. Ez esetben az irányelv rámutat: a tagállamok nem büntetőjogi szankciókat is alkalmazhatnak.
Az irányelv szerint a korrupció kiemelten súlyos fenyegetést jelent az EU pénzügyi érdekeire. „Mivel minden, közhivatalt betöltő személynek kötelessége pártatlanul dönteni, a döntéshozatali vagy elbírálási folyamat befolyásolását célzó vesztegetést, illetve a vesztegetés elfogadását korrupcióként kell besorolni függetlenül attól, hogy az érintett személy mely országban vagy nemzetközi szervezetben tevékenykedik.
A direktívát idén július 5-én fogadták el, és július 28-án jelent meg az EU hivatalos közlönyében. A tagállamoknak 2019. július 6-ig kell saját jogrendjükbe bevezetniük.
Florin Iordache, a képviselőház szociáldemokrata (PSD) alelnöke szerint 200 000 lejben kellene az összeget megszabni, de akár 400 000 lejes alsó küszöbértéket sem tart elképzelhetetlennek. Ellenzéki politikusok és elemzők szerint a nagyobbik kormánypárt célja az, hogy megmentsék Liviu Dragnea pártelnököt egy újabb ítélettől, amely egy 180 000 lejes kárt okozó hivatali visszaélési ügy miatt indult bűnvádi eljárás nyomán várhat rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!