HIRDETÉS

Turizmusfejlesztés a hagyományok útján: a románok körében is népszerű Gyula

Vásárhelyi-Nyemec Réka 2018. június 03., 15:16 utolsó módosítás: 2018. június 03., 17:50
HIRDETÉS

A következetes fejlesztések révén megduplázódott a romániai vendégek körében is népszerű Gyula idegenforgalma. A viharsarki üdülővárosban folyamatosan bővítik a szolgáltatások palettáját, és a lehetőségeket kiaknázva nem félnek a konkurenciától.

Fotó: Pinti Attila

Ahogyan annó Ladics László ügyvéd lepecsételt kimaradási engedélyt kapott feleségétől, úgy manapság is hasznára válik egy ilyen papiros a magyarországi Gyulára látogatónak, azzal a különbséggel, hogy néhány óra helyett napokban ajánlott mérni az időtartamot a számos látnivalót kínáló üdülővárosban.

A román határ közelében fekvő, alig 30 ezres település ugyanis az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően kinőtte magát az idegenforgalmi célpontok között,

HIRDETÉS

és az egyszerű fürdőzésen túlmutató programokkal próbálja magához csábítani a látogatókat.

Vásári forgatag a promenádon

A multikulturális gyökerekkel bíró üdülőváros nyolc év alatt megduplázta idegenforgalmi mutatóit: amíg 2010-ben mintegy 276 ezer vendégéjszakát jegyeztek, addig tavaly már az 530 ezret is meghaladták. „Ez egyrészt a folyamatos attrakciófejlesztésnek és az azzal párhuzamos szálláshelyfejlesztésnek köszönhető” – magyarázta lapunknak Petróczki Gábor, a helyi Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezet (TMD) munkatársa, mialatt rövid sétát tettünk a belvárosban. Rámutatott: a világóra környéki promenád nyaranta vásári forgatagot idéz, ugyanakkor

Gyulát Magyarország egyik legélhetőbb városaként tartják számon.

Fotó: Pinti Attila

A sétálóutca felújítása és meghosszabbítása viszont csekély része az elmúlt évek fejlesztéseinek. A korszerűsítés a város egyik legnépszerűbb szállodájával, a négycsillagos Wellness Hotel építésével kezdődött, majd következett a várfürdőbe közvetlen átjárást biztosító Erkel Hotel felújítása 2011-ben alakult meg a TMD, majd további szállodák korszerűsítése mellett 2016-ra restaurálták az Almásy-kastélyt, azóta pedig a folyamatos közterület-fejlesztés mellett erőteljes marketingmunka zajlik a népszerűsítés érdekében. „Nagyon jó tradíció, hogy ha váltás van a városvezetésben, akkor sem dobják ki az előző projekteket, mindig ráépül a fejlesztés. Ez az egyik kulcsa annak, hogy idáig eljutottunk” – mondta Petróczki.

Kimutatásaik alapján 85-90 százalékban belföldi vendégek érkeznek hozzájuk, a többieket többnyire Romániából fogadják – utóbbiak közül sokan a határ menti térségből, napi látogatók a fürdőben.

„Belföldön elértük a plafont, most gőzerővel dolgozunk azon, hogy a romániai, magyar ajkú közösség felé orientálódjunk” – tudtuk meg. Eddigi tapasztalataik szerint a székelyföldi vendégeiket főleg a kulturális attrakcióik érdeklik, miközben a határ menti románok elsősorban a wellnesz-szolgáltatások iránt érdeklődnek, megnézik esetleg még a várat, de a kastéllyal „annyira nem tudnak mit kezdeni”.

Időutazás ódon falak között
Fotó: Pinti Attila

Pedig a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont állandó, interaktív tárlata valóságos időutazást kínál.

Tárgyakat lehet megérinteni, gombnyomásra tárulnak fel az információk, bele lehet szippantani a hölgyek által használt parfümökbe, és még hologramos technikát is használnak a kastély egykori életének bemutatására. A tárlatvezetés pedig további adalékkal szolgál a kíváncsi látogatónak a korabeli étkezési és öltözködési szokásokon át, a szolgaság hierarchikus életvitelét érintően a nemesi család részletes megismeréséig. Megismertük annak a gyulai román kovács fiaként született Gheorghe Pomuțnak a történetét is, aki több mint 150 éve megvásárolta az amerikaiaknak Alaszkát az oroszoktól, de a honvédségben férfinek maszkírozva, Ligeti Kálmán néven harcoló Pfiffner Paulina filmbe illő élettörténete is igazi csemegéje volt a látogatásnak.

Fotó: Pinti Attila

Fábián Tamás, a központ kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarországon egyedülálló a tárlatuk.

Európai mércével is a Nyugat-Európában megszokott színvonalat hozza”

– ecsetelte. Megjegyezte, Gyulával kapcsolatban azért még mindig a kastélytól 320 lépésre található vár a legismertebb a turisták körében, ahol ugyancsak állandó kiállítás sorakoztatja fel egyebek mellett az ottomán megszállásból fennmaradt tárgyakat, Mátyás király hírhedt fekete seregének pajzsát, a számos fegyvert, de a kivégzéshez használt „barátságtalan” eszközökkel is meg lehet ismerkedni – fejvesztés terhe nélkül.

Fürdőzés az arborétumban

A várost az 1960-as évek óta jegyzik turisztikai célpontként, és bár az első fúrások még Almásy gróf idejéből, az 1942-es évekből származnak,

az első termálvizes kútból a szocializmusban, 1958 szeptemberében tört fel a víz a mai várfürdőben. Ez pillanatok alatt százezres vendégszámot eredményezett

– idézte fel Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő ügyvezetője a város egyik fő attrakciójának számító, 8,5 hektáros gyógy- és élményfürdő történetét. Először a kinti medencék épültek ki, majd a régi lovardát alakították át fürdővé, hogy később szaunaparkkal és az akvapalotával tegyék teljessé az élményt.

Fotó: Pinti Attila

„Jelenleg 226 turisztikai jelentőségű fürdőt tartanak számon Magyarországon, Gyula a negyedik a népszerűségi listán” – mondta az igazgató. Évente mintegy 600 ezer látogatót számlálnak, ennek mintegy 20 százaléka Romániából érkezik. Bár azt megjegyezte, hogy méretben Hajdúszoboszlóval nem tudnak versenyezni, „szépségben és természetes minőségben” viszont úgy véli, hogy igen.

„A várfürdő igazi erőssége a parkja, hiszen az Almásy-kastély arborétumába épült” – tette hozzá.

Petróczki Gábor szerint a szolgáltatások színvonalát tekintve nehéz Gyulát utolérni, versenyelőnyük az ötvenéves turisztikai hagyomány, a városban nagyon sokan ebből élnek. „Mindig multikulturális hely volt, németek, románok és magyarok együtt éltek, és öt vallás volt jelen, ezért olyan nyitottság és vendégszeretet az örökségünk, amihez jó pár év kell, amíg kialakul” – vélekedett a turisztikai szakember. Erkel Ferenc szülővárosának eme multikulturalitását jól példázza a Gyulai Várszínház nyári programja is, ahol a magyarországi társulatok mellett külföldi fellépők is lesznek. Elek Tibor színházigazgató részletes bemutatása alapján a program elképesztően bőséges, szinte minden napra tartogatnak valamilyen kulturális előadást. Június 26–27-én például Székely János-napok lesznek, majd

július 30. és augusztus 5-e között Erdélyi hetet szerveznek, amikor is szinte az összes erdélyi magyar színház fellép.

Fotó: Pinti Attila

A Petróczki által említett hagyományok a szálláshelyeken is megmutatkoznak. Általános tapasztalat, hogy mindenhol igyekeznek maximálisan kiaknázni a lehetőségeiket. Így például a Corso Boutique Hotelnek nincs olyan múltja, mint a város legrégebbi szállodájának számító Komló Hotelnek, az Almásy családhoz szorosan kötődő Elisabeth szálloda várra néző kilátása sem segíti, méreteiben pedig nem éri el az Erkelt, de így családias hangulattal tudják magukhoz csábítani a vendégeiket. Látogatóik legtöbbször úgy távoznak, hogy már az alkalmazottak nevét is ismerik.

Ugyanilyen bensőséges hangulat jellemzi a Fodor Hotel Halászcsárdát, amely még 1991-ben került annak a Fodor Sándornak a tulajdonába, aki 47 évnyi vendéglátós tapasztalattal a háta mögött természetes rutinnal köszönti az érkezőket. Hét évvel ezelőtt egykori munkahelye, a Park Hotel is a családi vállalkozás része lett, hiszen mint kiderült: fia, Csaba az éttermet, Krisztina lánya a szállodát, unokája, Dávid pedig a „csárdahotel” mindennapjait segíti. „Nagy örömmel tölt el, hogy nem szakadt meg a családi hagyomány” – mondta.

Fotó: Pinti Attila

Pálinkafőzéstől a „sernevelésig”

Vendégvárásra „szakosodott” Fabulya Attila, a Gyulai Pálinka manufaktúra kóstolóházának vezetője is, de ő pálinka- és sörkóstoló mesterként az italkészítés titkát is megosztotta a látogatókkal. Megtudtuk: a pálinka esetében is vannak jó, és kevésbé sikeres évjáratok, náluk például épp a tavalyi barack az, amelyik az időjárásnak köszönhetően az eddigi legjobb lett. Mennyiségre viszont Magyarországon még mindig a szilva a „divatos”, ám népszerűség szempontjából a kajszibarack az egyik legkedveltebb, de már a muskotályszőlőből készült pálinkák iránti kereslet is felfelé ível. Szerinte a gasztroműsorok rávezetik a fogyasztókat arra, hogy legalább alkalomszerűen áldozzanak a minőségre. „Másrészt kedvet csinálnak a gasztronómiához. A pálinka pedig érdekes összekötő elem, hiszen mi étkezés előtt étvágygerjesztő hatása miatt isszuk, de lehet étkezés közben is fogyasztani, és még ételhez is hozzá lehet adni. Erre tettünk is kísérletet egy olyan bemutatóval, ahol minden ételben használtunk barackpálinkát. Nagyon szép dolgokat lehet készíteni, és erre egyre nyitottabbak az emberek” – vélekedett Fabulya.

Fotó: Pinti Attila

Sörkóstolóként persze szeretné, ha a sörkultúra is megvetné a lábát a városban, ezért is szervezi meg a június 7–10-ei gyulai kézműves sörfesztivál alkalmával azt a nemzetközi sörversenyt, amelyre hat ország 167 sörét nevezték be.

„Serneveldéje” egyébként Gyulának is van, ahol három típus közül lehet választani és a manufaktúra is látogatható. Ételkísérőnek persze helyi, díjnyertes kolbászt ajánlanak az italok mellé, de a Százéves Cukrászda híres bonbonjait és desszertjeit is az attrakciók közé sorolják, miközben a Tourinform irodavezetője, Jónás Balázs érdekes történetekkel teszi teljessé a látogatást.

Fotó: Pinti Attila

Partiumi kiruccanás

Különben a szolgáltatások nem korlátozódnak Gyulára, hanem Nagyszalontára és Nagyváradra is szerveznek kirándulást a magyarországi turistáknak.

Ezeken gyulai idegenvezetőnk, Kocsis János kalauzolja az érdeklődőket. „Van érdeklődés iránta. Jó lenne, ha bővülne az ottani turisztikai szervek és a gyulai önkormányzat közötti kapcsolat” – mondta. A határon túlról hozzájuk nem szerveznek ilyen kirándulásokat, szerinte azért, mert hiányzik a rájuk jellemző szervezettség, amelyet a TMD fog össze. Az egyesületben ötven százalékban vesz részt az önkormányzat és vele egyenlő félként a város vendéglátóegységei képviseltetik magukat. Ez dél-tiroli minta és nagy előnye, hogy ezáltal az érintettek együtt határoznak a fejlesztési irányról. Amúgy a gyulai önkormányzat az idegenforgalmi adó nagy részét visszaforgatja a turzimusfejlesztésbe, ami koncepciót jelent a jövő számára is. Hosszú távon a várkertet fejlesztenék tovább, és mint elhangzott: alapvető jövőkép, hogy nemzetközileg elismert gyógy- és üdülődesztinációvá váljanak.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS