Fotó: Rompres
2008. január 23., 00:002008. január 23., 00:00
A tiltakozó megmozdulásra az egyik legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall szólított fel, s azon számos más szakma képviselõje is részt vett. Az elbocsátás elõtt álló alkalmazottakhoz több más bochumi üzem alkalmazottai is csatlakoztak. A tüntetõ menet élén haladók Nokia felirattal egy koporsót vittek. A megmozdulásban pártállástól függetlenül részt vett több magas rangú tartományi politikus is. A tüntetés szervezõi bejelentették, hogy további megmozdulásokat, illetve sztrájkokat terveznek az üzem bezárásának megakadályozása érdekében. Az IG Metall, valamint az üzemi tanács vezetõi közölték ugyanakkor: alternatív tervet készülnek a Nokia vezetõi elé terjeszteni. A Nokia gazdasági okokra hivatkozva jelentette be a 2300 alkalmazottat foglalkoztató mobiltelefon-üzem bezárását, és a Kolozs megyei Nemeszsukra telepítését. A bochumi gyár felszámolása további mintegy 2000 kisegítõ, illetve beszállító munkást érint. A Németországban rendkívüli felháborodást kiváltó ügybe bekapcsolódott Angela Merkel is. A kancellár asszony egy tegnapi nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az üzem tervezett bezárásával kapcsolatos véleményét személyesen tolmácsolta a Nokia helyi vezetõjének, Olli-Pekka Kallasvuónak. Merkel elmondta: egyértelmûvé tette, hogy teljesen érthetetlennek tekinti az üzem bezárásának szándékát, s mindazt, ami történik. Utalt ugyanakkor arra, hogy a gazdasági minisztérium és a Nokia között jelenleg is folynak a tárgyalások, de a felek megegyeztek abban, hogy errõl egyelõre semmit nem hoznak nyilvánosságra. Angela Merkel ugyanakkor kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Nokiát bezárási tervének módosítására lehetne bírni. Egyidejûleg hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen az elbocsátással fenyegetett alkalmazottakon. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok